Vásárosmiskei leányegyház

„A régi tekintélyes Miskei család ősi fészke. Földesurai kezdetben az Erdődyek voltak. 1612-ben Bakony Márton volt a lelkésze, 1632-ben pedig Győrvári Ferenc. Ez évben június 16-án kerületi kisgyűlés is volt Miskén. ( A régi jegyzőkönyvben: Michke.)

Itt hoztak ítéletet a lelkésznek Bech Kelemen hallgatójával való perében, akik kölcsönösen szidalmazták egymást, s ezért bocsánatkérésre ítélték mindkettőt. A perben szó van Ketszer János, Baka Péter és Micski Ferenc miskei nemesekről, valamint a Miskén 1605-ben tartott egyházlátogatásról. 1635-ben Baranyai Máté volt a miskei lelkész, aki Farádról jött ide, és itt esperesnek is megválasztották. Öregségében a farádiak két hold földet adtak neki. 1646-ban a büki zsinaton a miskei lelkész, mint távollevő említtetik.

1648-ban Rusti Jakab volt a miskei lelkész, kit 1647-ben a Győr megyei Gyömörén avattak fel, és 1648-ban Miskén a gércei Eperjesi István leányát eskette össze Balog Istvánnal. A nagy üldözés után 1680-ban Miskén is volt lelkész és tanító. 1696-ban a gérceiekkel közösen akarnak lelkészt választani, de azon vitatkoznak, hogy melyik faluban lakjék. A tanítója ekkor Baglyos Gergely volt. Az 1706. évben két tanítója is említtetik, Gazdag Ferenc és Horváth György. Az utóbbi bizonyára Gércén tanított most is. 1725-ben Bajnok Mihály volt a lelkésze, 1732-ben pedig Petánczi Mihályt, akit elűzetése után Surdra, Somogy megyébe hívtak meg.”

Ettől az időponttól Vásárosmiske a gércei gyülekezet leányegyháza.