A huszadik század

László Jónás és Gyurátz Ferenc lelkészi szolgálata 80 évet ívelt át a reformkortól a 20. század első negyedéig. Mesterházy László (1917–1928) nem könnyű örökségként vette át a szolgálatot. Gyurátz mellett nőtt fel, tanítványa, rokona és aztán püspöki másodlelkésze is volt. Ráadásul nemcsak „örökölte” a szolgálatot, hanem nehéz időben is vette át. Át kellett élniök és át kellett vezetniök a még élő Gyurátz Ferenccel együtt a kommün és Trianon idején a gyülekezetet. A vihar után a gyülekezet tovább erősödött. Újjászerveződött az egyházi iskoláztatás. 1926-ban elindult a „Légy hű” című gyülekezeti lap is. Pótolták a háborúban beolvasztott harangokat. 1928 októberében Kapi Béla püspök Schöck Gyula püspöki másodlelkészt küldte a gyülekezetbe. Közben több jelölt is volt, akik szívesen vállalták volna itt a szolgálatot. 1929-ben a gyülekezeti közgyűlés Schöck Gyulát hívta meg, de nem nagy szavazati aránnyal. Mivel „ellenérdekek”, különböző csoportok működtek, nem volt könnyű dolga, de az akadályokat sikerült leküzdeni. Anyagilag nehéz korszakot élt át a gyülekezet, de az összefogás és a megbékülés most is segített.

A történelem megint „közbeszólt”. A második világháború, és ami utána következett, megint nehéz időszak volt. Ebben a korszakban két lelkészről kell megemlékeznünk. Bácsi Sándor (1938–1956) volt a gyülekezet lelkésze, és hitoktatóként Bárány László (1932–1969) szolgált. Ebben az időszakban erőt adott a gyülekezetnek a már előbb itt is elindult belmissziói és evangelizációs munka. 1956-ban Bácsi Sándor utódja Halász Béla (1956–1971) lett, majd őt Sikos Lajos (1971–1986) követte. Ezek voltak talán a gyülekezet életében lelkileg a legnehezebb évek, hiszen nemcsak belső elerőtlenedés, hanem külső nyomás is gyengítette annak életét.

1986-ban Varga György került a gyülekezet és az egyházmegye élére. Az evangéliumi ébredésből indult lelkipásztor a gyülekezet ébredését, megelevenedését tűzte ki első célul. Ugyanakkor a régebben megindult templomrenoválást is befejezte. Sok mindent kellett újrakezdeni, és a fordulat idején át is rendezni.”Pápán a gyülekezettel is bensőséges, testvéri kapcsolatunk volt. Nem a formaság és tisztelet mondatja ezt velem, hanem az élet tanúsította (...) szolgálataimban feleségem hűséges társam volt a gyülekezeti munkában is, gyermekek, fiatalok és idősek között is szolgált. Mindenütt kántori szolgálatot is teljesített” – a lelkész emlékező mondata nemcsak a munkára, hanem annak bensőségességére is utal. A gyülekezet erősödésének jele volt, hogy 13 év múltán, 1998 őszén, amikor Varga György nyugdíjba vonult, a gyülekezet lelkészházaspárt hívott meg: Koczor Györgyöt és Koczor Györgyné Farkas Etelkát. Az ő igyekezetük az volt, hogy a tradíciók megőrzése mellett új és mai utakat is keressenek a gyülekezet vezetésében. A gyülekezeti szolgálat mellett a 2001-ben beindított iskola vezetése is vállukon nyugodott. 2005-ig szolgáltak együtt. A lelkészválasztás előtt Varga György nyugalmazott lelkész volt a helyettesítés átmeneti szolgálatával megbízott lelkész.

2008 tavaszán új lelkészt választottak, aki augusztus 1-jén foglalta el hivatalát. Az egyházmegye is megtisztelte bizalmával Polgárdi Sándor (16 gyülekezet támogatásával) somlószőlősi lelkészt, és mint megválasztott pápai lelkész lett az esperes. Ahol korábban három lelkész szolgált, ott most egyedül végzi a gyülekezetépítés munkáját. Tanít a Pápai Református Kollégiumban, a város önkormányzati iskoláiban mindenhol megszólításra kerültek az evangélikusok. Gyülekezetépítési tervek, fejlesztési koncepció készült a kezdet kezdetén. 2008/09. tanévben 28 konfirmandus készült a májusi konfirmációra. Szép gyülekezeti jövőkép az ifjúsággal való foglalkozás, s különösen szívügyem az evangélikus hívek látogatása. Vallom, ha a lelkész bekopogtat a családi otthonokba azzal az egyház eléri híveit. S ezt követően a szervezett programokon való részvétel sokkal aktívabb.

A 2001. évben elindított Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola a 2009. évben a felvett 1. osztályosokkal vált igazán nyolcosztályossá. A korábbi évek után úgy gondoljuk az egyházközségben, hogy sikerült tisztán és világosan megfogalmazni azokat az elképzeléseket és terveket, amelyek mentén nemcsak jövőképet formálunk, hanem céljainkat is szeretnénk Isten segítségével megvalósítani egy iskolavárosban, ott, ahol a történelmi egyházak nagy tradícióval rendelkeznek.

Erre készült el dr. Nagy Tamás professzor terve, az ún. INSULA LUTHERANA, azaz a Lutheránus Sziget Pápán címmel. Tervezői szándékát, a tervben javasolt megoldásokat az a meggyőződés vezérelte, hogy a keresztyén élet és nevelés alapja a XXI. században is a templom és iskola marad. Reményik Sándor sorai nem veszítették el aktualitásukat. A megadott tervezési programban a legszebb evangélikus hagyományaink folytatását látjuk. E terv az itt folyó remélhetőleg generációkon átívelő szellemi, lelki munkának ad méltó keretet. Az oltalom és nyitottság jelszó mentén próbálunk egy olyan szigetet létrehozni, mely biztosítja lakói védelmét, de nyitva áll minden istenkereső, jó szándékú ember előtt. A megvalósulást EU-s pályázatból mint kiemelt projekt szeretnénk létrehozni.

A 2009/2010. évi tanévnyitó istentisztelet keretében leplezték le az egykori pápai lelkész (1953−1954) dr. Fabiny Tibor jogász, ev. lelkész, egyháztörténész, professzor emléktábláját a klasszikus paplak utcai homlokzatán. 2009. nyár elején immár második alkalommal (két évenként) szervezi az esperes az egyházmegyei evangélikus találkozót Pápán a Sportcsarnokban „Biztatás és gondoskodás címmel”.

A pápai helyőrségben 2009. január 1-jétől Nánai László százados, tábori lelkész kezdte meg munkáját a Nehéz-Légiszállító Ezrednél, avagy közismert nevén a C 17-es bázison. A 12 nemzet által létrehozott szervezetben a svédek kérése volt, hogy egy evangélikus lelkész is szolgáljon közöttük. Az első angol nyelvű istentisztelet 2009 pünkösdjén volt. Természetesen a gyülekezeti terem és templom is nyitva áll a külföldi evangélikusok számára, bármely program szervezéséhez.