Hogyan bánjak a testemmel?

Szöveg és fotók: Zanati Márió Forrás: https://www.martinus.hu/

Teltház fogadta az előadókat, s többek között a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium lányai közül is érkeztek résztvevők.

Igazán nehéz gondolatokat érintett a bioetika, hiszen ide tartozik az eutanázia, a klónozás, az abortusz, a lombikbébi program, a génmanipuláció, de akár a tiszta szerelem témája is.

A sok személyes és konkrét kérdésekre adtak válaszokat a meghívott előadók: Szár Gyula Gergely premontrei szerzetes, biológia tanár; Donatin Tamás református lelkész, illetve Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész.

Nehéz szituációkat állítottak a hallgatók, mint például: Ha tisztában van az ember azzal, hogy az ő halála hamarosan bekövetkezik, de különböző orvosi eljárásokkal fájdalmak és szenvedés árán, de hosszabb élete lehet valamivel, akkor jogosan dönthet-e a gyorsabb végzetet illetően? Öngyilkosságnak számít? S a válaszokban kikristályosodott, hogy a szenvedésnek is van értelme, ereje, sőt mi több, mondanivalója is.

Fontos kérdéseket érintettek még a résztvevők a tartósan betegeket illetően, az életünket kárósító dohányzás, alkoholfüggőségekről is, a paráznaság, az önkielégítés és egyéb témákban is.

A válaszokban mindig fontos volt az a szempont, hogy valahogy mérni kell az Istenhez az adott problémát, tettet. A természet törvényeit, az Isten teremtését mennyiben szabályozhatjuk, mennyire szabad az embernek belenyúlnia a tökéletesbe?

Mindenkinek mérlegelnie, felülvizsgálnia kell a legújabb irányzatok és orvosi „csodákat” és összeilleszteni a Isten tanításával, hiszen az Isten útján kell járnunk, s az ő teremtéseként szolgálnunk kell az Ő világát és elképzelését.