100 éves lenne Kneffel Pál
2013-05-16 Május 16-án ünnepelné 100. születésnapját a vas megyei közegészségügy kiemelkedő személyisége, Kneffel Pál. Egyházközségünk presbiterére Pünkösd vasárnapján a 9 órás istentiszteleten imádságban emlékezünk meg. Az alkalomra szeretettel várunk Mindenkit!
"AZ ÁGOSTAI EVANGÉLIKUS HITVALLÁS TÁNTORÍTHATATLAN HÍVE
Általában az egész Kneffel család büszkén vallotta és élte evangélikus hitét, ami nem zárt ki katolikusokkal kötött házasságokat. Édesanyja is eredetileg katolikus volt, csak a házasságkötés után 15 évvel tért át az evangélikus hitre, amelynek buzgó híve lett. Érdekes viszont, hogy a címerlevelet kiérdemlő ős a 30 éves háború katolikus oldalán harcolt a kálvinista Frigyes választófejedelem ellen. Lehet, hogy a vele együtt küzdő számos lutheránus egyike volt, de az sem kizárt, hogy a wesztfáliai béke után a cuius regio eius illius religio alapján vált evangélikussá. Tudjuk, hogy Városszalonakon, illetve Ószalónakon (Altschlaining) – ahova Kneffel Pálnak Kneffel Mátyás nevű őse letelepedett – népes evangelikus gyülekezet volt. A család vallásosságának további adaléka, hogy nagybátyja haláláról éppen Koren Emil budavári evangélikus esperes emlélkezett meg az Evangélikus Élet 1990. július 8-ai számában.
-----Kneffel Pálra 17 éves korában nagy hatást gyakorolt Karácsony Sándor egyetemi tanár, aki Ittzés Mihály győri evangélikus püspökkel evangelizálni érkezett a szegedi Diákszövetséghez. Tőle tanulta azt, hogy: "égni kell annak, aki gyújtani akar." Ő "lobbantotta fel" azt a bibliakört, amire később is szorgalmasan eljártak a lutheránus diákok. Későbbi feleségével, Orbán Gyöngyivel rendszeresen eljárt az elismerésre méltó szociális munkát is kifejtő Szegedi Egyetemi Luther Szövetség rendezvényeire is, bár a hitélet szempontjából többre értékelte a Pro Christo közösséget, amit szintén látogatott. Az azokban tanultak, valamint a már említett Kiss Ferenc anatómus professzor által sugallt bibliás életforma – mint írta – szellemi és lelki életének meghatározói lettek. Ezen szellemben vett részt a genfi tó partján az YMCA világkonferenciáján, és 1935-ben Kasselben az Európai KIE Kongresszuson.
-----Kneffel dr. hosszú évtizedekig gyülekezeti presbiter volt. (Ezzel édesapjának hagyományát folytatta, aki Szegeden ugyancsak az evangélikus egyház presbitere és gondnoka volt.) Legelőször 1940-ben, a kolozsvári evangélikus gyülekezet választotta be a presbitériumba, amit a hadi események miatt 1944. október 9-én kellett megszakítania, de Szombathelyen azonnal újból presbiternek választották, s ezt a tisztséget élete végéig betöltötte. (Felesége is már leányként akív munkát végzett a kőszegi gyülekezetben, kántortanító édesapjának már tizenéves korában vasárnaponként lábbal fújtatta az orgonasípokat megszólaltató levegőt.) Kneffelt 1946. február 24-én a gércei evangélikus gyülekezet felügyelőnek is megválasztotta, ahova május 30-án iktatták be, s ezt a tisztséget 27 évig, 1973. augusztus 27-éig töltötte be. Ez nem pusztán tiszteletbeli megbízatás volt, hanem gyakorlati tevékenység, hiszen minden alkalommal személyesen kellett kiutaznia Gércére, útiköltség-térítést sohasem fogadott el, s a hivatali teendőin kívül az egész falu ügyes-bajos dolgaiból is segítő részt vállalt. Cikkeket írt az Evangélikus Életbe, a Diakónia című, 1979–93 között létezett evangélikus értelmiségi folyóirat szerkesztőbizottságának mindvégig tagja volt. Nemcsak vallotta, hanem meg is élte a hitét. Ismerte a Bibliát, s okosan tudott hivatkozni reá. Mellette – talán éppen a piarista gimnáziumban szerzett benyomásai alapján is – meggyőződéssel pártolta az ökumenikus gondolatot. Többek közt tagként részt vett pl. az 1989-ben alakult ökumenikus Keresztény Egészségügyiek Batthyány Strattmann László Társaságának megmozdulásain, a németújvári (güssingi) püspöki misén felolvasást, később a társaság egyik rendezvényén előadást is vállalt. A Katolikus Továbbképző Intézetben (ma Martineum Felnőttképző Akadémia) többször is előadott (előadásai közül talán legérdekesebb a Kritikus helyzetek a házasságban című compilatio nevezhető), de biblikus vagy világnézeti témákkal más katolikus vagy vegyes vallású fórumokon is nagy sikerrel szerepelt. Mint vezetőnek, neki is el kellett végeznie a marxista-leninista ("foxi-maxi") esti egyetemet. Mint mindent, ő ezt is komolyan vette, s kitűnően vizsgázott. Egyik szemináriumon megrökönyödést keltett, amikor az egyetem színvonalát az általános iskoláéhoz hasonlította. Visszaemlékezéseiben érdekesen számolt be ezzel kapcsolatos élményeiről. Vele akkor folytatott magánbeszélgetésem során mondta nekem a következőket: "Tudod Kálmus, az ember meglett korában már nem változtat világnézetet, de nem árt megismerni a tőlünk eltérő felfogásokat és azoknak erős és gyenge oldalait."
-----Érdekes, de nem véletlen, hogy a rendszertől tudottan eltérő, bár türelmet gyakorló világnézetéért senki nem bántotta, sőt a pártállami vezetés tisztában volt azzal, hogy Kneffel Pál egyenességére, együttműködésére, szakmai munkájára és hazafiúi lojalitására mindig számíthat. Talán ez az oka annak, hogy – amint egyik írásában olvasható – világnézete miatt őt soha nem érte bántódás, mindössze egyetlen közegészségügyi büntetést kapott: "vonalas" ügyfele fenyegette meg ("az istenit a presbiter fajtájának, majd megmutatom én"), de ármánykodása süket fülekre talált. Pedig nem volt kockázatmentes a pályafutása. Egy jóakarója figyelmeztette, hogy "minden előadásoddal a bőrödet viszed a vásárra". De ő nem akart másnak látszani, mint ami volt. Visszaemlékezésében megmagyarázta, hogy miként egyeztethető össze a presbiterség és a gyülekezeti felügyelőség a megyei és városi tanácstagsággal. Ehhez Dániel hat könyvét hozta okulásul. Dániel a babyloniakkal szemben sok kompromisszumra volt hajlandó, de amikor ennek már elfogadhatatlan határához érkezett, inkább a kínhalált vállalta, ám mégis sértetlen maradt az oroszlánveremben. "
(Részlet Széll Kálmán írásából)
Kneffel Pálról a következő linken olvashatnak részletes életrajzot: