A gyülekezet története

Öskü község Veszprém megye keleti felén, a Bakonyalján, Veszprém és Várpalota közt fekszik. A 8-as főúton, illetve a Szombathely–Budapest vasútvonalon érhető el. Nevét az „ős” szóból származtatják, melyhez utótagként a várat jelentő „kő” fogalmat kapcsolták. A falu keletkezését a 11–12. századra teszik. Ősi magyar falu, melyet az Ősbő nemzetség mint várépítésre alkalmas területet kapta. Határából római, avar és népvándorlás korabeli tárgyak kerültek elő. Öskü nevét először egy 1082-es okirat említi I. László király idején „Villa Ees”, majd ”Eős” néven, 1461-ben az Újlaki család itt építi fel várát. Az Újlaki-vár kőből épült, a falu neve pedig „Eőskő” lett. A vár oszlopának darabját, ablakkereteit 1962 tavaszán vízvezeték építésekor találták meg.

A török időkben lakatlan puszta lett, ahová 1650-től a birtokos Zichyek németeket hoztak be. 1708-ban a község lakosságát elüldözték Rákóczi kurucai. 1718-ban 20 szlovák család Pozsony és Besztercebánya környékéről települt ide (Pavelkák és Hornyákok). Ez évtől a lakosok tanítót is tartottak. 1721-től „vegyes gyülekezet” néven találunk bejegyzést. Az új hazát talált telepeseknek az állattenyésztés, földművelés, mészégetés, fuvarozás, fafeldolgozás, malomipar, kézművesség adta a megélhetést. 1756-ban különböző vallási problémák miatt vizsgálatot tartottak, melyet Jankovics László és Grmanecz István vezetett le. 1785–86 között, II. József rendelete idején felépült az evangélikus templom kőből fagerendákra cserépfedéssel. Kereszttel díszített tornya fazsindelyes. A népesség száma 1785-től (946 fő) folyamatosan emelkedik.

A település híres szülöttje Tasner Antal, aki gróf Széchenyi István személyi titkára (1833−1848), majd a Lánchíd Társaság titkára volt. Emléktábla jelzi az átalakított szülői házat, melyben általános iskola működik, és az iskola Tasner Antal nevét viseli.

A község nevezetessége a vasútvonal melletti szikladombon álló román stílusú templomocska, amely félgömb tetőzetű aszimmetrikus ellipszis alaprajzú, hengeres kupolatoronyból és egy kisebb félköríves szentélyből tevődik össze. Az épület a 11. századból való, részét képezte az Újlaki család által épített várkastélynak, mely a rómaiak Osonibus települését átszelő hadiút őrtornyának alapjaira épült.