A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története

Bevezetésül álljon itt egy hosszabb idézet Görög Ernő kutatásából (1882−1967), akiről a Magyar Életrajzi Lexikonban ezt olvassuk: „méhész, szakíró és evangélikus lelkész”: „Az egyházmegye történetéhez az adatgyűjtés munkája már régen megkezdődött. Hrabowsky György palotai, lajoskomáromi lelkész, senior hangyaszorgalommal gyűjtötte az adatokat. Nagy értékű munka volna, ha megírta volna Dunántúl történetét, hiszen több mint száz esztendővel élt előttünk, s ami nekünk ma múlt, őnéki még jelen volt. Az 1816. évi egyházmegyei gyűlés 9. pontjában felhívatnak a lelkészek, hogy a gyülekezet kebelében történt régi nevezetesebb dolgokról szóló irományokat hiteles formában a senior útján küldjék a superintendenshez. Az 1870. évi püspöklátogatáskor is sok történeti adat jött össze. 1887-ben Gyurátz Ferenc, pápai lelkész (később esperes, majd püspök) akarta megírni az egyházmegye történetét, de Gyurátznak saját gyülekezete annyi munkát adott, illetve ő maga annyi munkát keresett magának, hogy egy hosszú időt igénybe vevő monográfia megírására nem maradhatott ideje. Az ekkor beküldött történetek azonban így is értékes forrásmunkák.” 1916-ban a Veszprémi Egyházmegye határozatot hozott: „tekintettel a küszöbön álló jubileumi esztendőre (1917!), a közgyűlés írassa meg az egyházmegye történetét egy kisebbszerű monográfia keretében, miután az ehhez szükséges anyag az egyes gyülekezetek történetének megírásával rendelkezésre áll.” Görög Ernő ehhez hozzáteszi, hogy bizony ez az anyag nem állt rendelkezésére (még 1923/24-ben sem!), munkája leginkább az 1870-es püspöklátogatási jegyzőkönyvekre támaszkodik. S felsorolja a rendelkezésére álló forrásmunkákat és a gyülekezetekről szóló jelentéseket. Mostani írásunkban nem a gyülekezetek általa idézett történeteivel foglalkozunk, hiszen ezek sorban következnek majd, hanem azzal, amit az egyházmegye születéséről, alakulásáról írt. S mint Görög Ernő idézete mutatja, nem is egyszerű dolog egy egyházmegye születését, történetét megírni. Ez a dolgozat is az említett szerző írására támaszkodik leginkább.