A nagygeresdi anyaegyház

Nagygeresd Vas megye északi szélén, a Répce-sík délkeleti peremén, a folyó bal partján fekszik, a Csepregi kistérségben. A település első okleveles említése 1260-ból származik. A korábban egy határú települést a 14. században tulajdonosaik után több néven is említik. 1460-tól a Kanizsaiak birtoka volt, majd házasság révén a Nádasdyakhoz került, s a sárvári uradalomhoz tartozott. A 16. századra „Kis” és a „Nagy” előtagú néven szerepelt. A feudális korban kisnemesek lakták. A 19. században a Káldy család birtokolta a legnagyobb területet. Utolsó jelentősebb birtokosa Karcsay Lajos (210 kh) és dr. Mesterházy Ernő volt (380 kh). Utóbbinak egyszintes, tornyos kastélya a nagygeresdi részen áll, az államosítás után kultúrház működött benne. A mai település 1928-ban Kisgeresd és Nagygeresd egyesítésekor jött létre. Érdekessége, hogy ez a kistérség egyetlen olyan települése, ahol az evangélikusok többségben vannak a katolikusokkal szemben, hiszen arányuk 60 %-os.