Balatonfüredi társegyház

Balatonfüreden − a hagyomány szerint − Dévai Bíró Mátyás 1535-ben lutheri szellemben alapította meg az első protestáns gyülekezetet. A későbbiek során azonban a gyülekezetben a kálvini irány hódított. Egy 1901-es statisztikai adat szerint csak egy személy vallotta magát evangélikusnak Balatonfüreden, de a későbbi évtizedekben lassanként gyarapodott az evangélikusok száma. Az 1903-as névtár Veszprém szórványaként nevezi meg 18 evangélikussal. Később, főként nyaranként az üdülő vendégekkel együtt voltak annyian, hogy istentiszteletek tartására is lehetett gondolni. A nyári istentiszteletek 1934-től a jelenlegi Árkád Hotel dísztermében, az egykori gyógyteremben voltak, melyet a tihanyi bencés rend bocsátott a helyi evangélikusok rendelkezésére. A rend helyi szívszanatóriumában (Erzsébet Szanatórium, ma Állami Szívkórház) és Balatonfüreden egyéb helyeken voltak istentiszteletek a nyaraló evangélikus lelkészek szolgálatával. Legtöbbször dr. Raffay Sándor püspök szolgált.

1937-től az evangélikusok a polgári iskolában – jelenleg Bem József Általános Iskola – tartották istentiszteleteiket. Jónás Lajos, a Zalai Evangélikus Egyházmegye esperese − aki az 1919–1948-közöttt a dörgicsei anyagyülekezetben szolgált −, volt az első lelkész, aki Balatonfüreden, most már mint Dörgicse leánygyülekezetében, a nagyünnepi alkalmakon a rendszeresebb istentiszteletek tartását megkezdte. Nagyon sokat segített a gyülekezeti szervezőmunkában Szuhács János, a polgári iskola tanára, később igazgatója, aki egyben a gyülekezet kántora is volt.

1948-ban államosították a polgári iskolát, és az evangélikusokat kitiltották az épületből. 1948-tól az evangélikus templom felépüléséig a helyi református templomban voltak az evangélikus istentiszteletek. 1948-tól 1977-ig Csaby József lelkész szolgált, aki a dörgicsei anyagyülekezetből pásztorolta tovább hűségesen a füredi filia híveit, és tartotta rendszeresen az istentiszteleteket. Csaby József lelkészsége idején a gyülekezet lakóházat vásárolt Balatonfüreden a Völgy utcában, de politikai okok miatt vissza kellett adni az épületet. (Az ürügy: a szomszédot zavarta a házból kiszűrődő hangos éneklés.)

Csaby József után Éltes Gyula (1977–1985) és Hernád Tibor (1985–1988) lelkészek szintén lelkesen szolgáltak, és sokat fáradoztak azon, hogy saját istentiszteleti helye legyen a gyülekezetnek. 1988 őszétől Riczinger József mint a dörgicsei anyagyülekezet lelkésze kezdte meg szolgálatát Balatonfüreden is. Az ő szolgálata idején adatott meg az az örömteli lehetőség a gyülekezetnek, hogy templomépítésbe kezdhessen.

A balatonfüredi evangélikus gyülekezet történetének és jelenlegi helyzetének megértéséhez tudni kell, hogy az utóbbi évtizedek elhibázott településpolitikája – falurombolás és az urbanizáció – következtében a Balaton-felvidék falvaiból a fiatalok a környező nagyobb településekre vándoroltak, főként Balatonfüredre. Jelenleg az evangélikusok száma Balatonfüreden meghaladja az ötszáz főt, ahol eddig semmilyen saját tulajdonú épülete nem volt a gyülekezetnek, ellentétben a dörgicsei anyagyülekezettel, ahol 3 élő, működő evangélikus templom van, bár az evangélikusok száma a 100 főt sem éri el. Ezért vált aktuálissá Füreden, hogy a gyülekezetnek saját temploma legyen, melynek szép tervét már régóta melengette a gyülekezet. Bár a Balatonfüredi Református Egyházközség és lelkipásztorai, a Petrőcz lelkészházaspár, készségesen adtak helyet az evangélikus istentiszteletek és egyéb gyülekezeti alkalmak tartására, az egyre inkább éledő gyülekezeti élet indokolttá tette saját istentiszteleti hely kialakítását. Gondot jelentett, hogy nagyon nehezen lehetett templomépítés céljára alkalmas telket találni. Végül a balatonfüredi önkormányzattal való hosszas egyeztetések után a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Somogyi utca találkozásánál levő telket kaphatta meg a gyülekezet.

Az egyházközség presbitériuma egyhangú döntés alapján Benczúr László Ybl-díjas építészt kérte fel a templom megtervezésére. Benczúr László igényes, a 3. évezred felé mutató, a kor követelményének megfelelő, modern stílusú tervet készített. 1996. február 17-én hálatelt szívvel gyülekeztünk össze az építési telken az ünnepélyes alapkőletételre, és elhelyeztük az alapító okiratot:

Alapító okirat a Balatonfüredi Evangélikus Egyházközség templomához Balatonfüred Bajcsy-Zsilinszky út 15.

Az Úr 1996. esztendejének február 17. napján hálatelt szívvel rögzítjük alapító okiratunkban, hogy eddigi fáradozásainknak eredményeképpen, Istenünk segítségével a Balatonfüredi Evangélikus Egyházközség templomának építési munkáit elkezdhettük. Kérjük a Mindenhatót, hogy adjon erőt és kitartást egyházközségünk minden tagjának, presbitériumának, vezetésének, a tervezőknek és a kivitelezőknek, hogy terveink megvalósulhassanak, hogy a közösség megélése Istennel és embertársainkkal méltó környezetben lehessen, és gyülekezetünk Isten igéje által lelkileg is épülhessen. Urunk irántunk való kegyelmét látjuk abban, hogy 460 évvel azután, hogy Dévai Bíró Mátyás – lutheri szellemben – 1535-ben megalapította az első protestáns gyülekezetet, a balatonfüredi evangélikusok templomot építhetnek az Úr dicsőségére.(…)

„Felindította az Úr az egész megmaradt népének a lelkét, úgyhogy eljöttek, és nekifogtak a munkának, Istenüknek, a Seregek Urának a házán.” Hag 1,14

Az alapító okirat hitelesítői az ünneplő gyülekezet nevében: D. Szebik Imre püspök, Riczinger József lelkész, Hetyéssy Sándor felügyelő.

Az alapkőletétel istentiszteleti szolgálatán Varga György, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese, Kiss János kapolcsi lelkész és Riczinger József, a Dörgicse–Kővágóörsi Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze, a helyi gyülekezet lelkésze szolgáltak. Az ünnepség utáni napokban nagy lendülettel elkezdődött az építkezés.

Előzetesen építési bizottságot szervezett a gyülekezet elismert építési szakemberek bevonásával. Költségkímélés miatt generálkivitelezőt nem fogadtak. Minden munkafolyamatot megpályáztattak. Az alapozási munkálatokat, a felmenő szerkezeti falakat és a későbbi kőművesmunkákat Polgár Károly építési vállalkozó, gyülekezeti tag végezte.

Az épület elrendezése a gyülekezet hitélete szempontjából nagyon előnyös, mivel a kétoldali oldalhajó kinyitásával többirányú gyülekezeti munkát is lehetővé tesz. Az oltártérrel szemben állva balról gyülekezeti terem, iroda, jobbról pedig sekrestye, ifjúsági terem, teakonyha és vizes blokk ta­lálható.

Több mint 2 millió forintot adakozott a gyülekezet az "Evangélikus Templomért Balatonfüreden Alapítvány" javára. A gyülekezet összesen több mint 4000 munkaórában, 2 millió forint értékben végzett társadalmi munkát. Hosszan sorolhatnánk a neveket, de most csak néhányat említünk: Hetyéssy Sándor gyülekezeti felügyelő, Pethő Jenő gondnok, Tósoki Károly építész nevét, akik az építkezés kezdetétől annak befejezéséig lelkesen segítették a munkálatokat. Hegyi László építész is társadalmi munkában végezte a műszaki ellenőri feladatokat. Halász Tibor és Mátyás Sándor kertészmérnökök a templomhoz illő szép kertészeti tervvel ajándékozták meg a gyülekezetet. A kertészeti terv szintén társadalmi munkával valósult meg Szebényi Gyula gondnokhelyettes irányításával.

A templomszentelésre elkészült oltárterítőt Kiss Istvánné sz. Kiss Lenke hímezte Hetyéssy Sándorné Kotsis Margit segítségével. A liturgikus színeknek megfelelő stólákat Bertók Pálné készítette, Pál Katalin gyülekezeti tagunk Erdélyben élő édesanyja pedig két horgolt oltárterítőt adományozott. A keresztelőmedence Pethő Jenő és családja adománya, a harangok beszerelési munkáit Kajos István gépészmérnök végezte.

Az építkezés költségeihez jelentősen hozzájárultak bajor testvéreink. A gyülekezet germeringi testvérgyülekezete, a Dietrich Bonhoeffer Evangélikus Gyülekezet, egy 110 kg-os, F hangú harangot adományozott, melynek felirata: „Von guten Mächten wunderbar geborgen” (Áldó hatalmak oltalmába rejtve). A templom tornyában ezen kívül még két harang lakik, egy 250 kg-os, C hangú, „Minden lélek dicsérje az urat! (Zsolt 150)” feliratú és egy 430 kg-os, A hangú, a következő felirattal: „Rex gloriae veni cum pace!”( Dicsőség királya, jöjj békéddel!) A harangok együttesen F-dúr hármashangzatban szólalnak meg, és hívogatják az Úr imádására a híveket.

Isten megsegítő kegyelmének köszönhetően 1999. november 6-án a templomszentelés felejthetetlen napjára ébredhetett a gyülekezet. Szebik Imre püspök hirdette Isten igéjét a gyülekezet lelki épülésére, a 100. zsoltár alapján: „Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!”

A templomépítés során a gyülekezet anyagi lehetőségei kimerültek, így az oltárkép a templomszentelés idejére nem készülhetett el. Az oltártérbe az alapkőletétel istentiszteletén felállított kereszt került. 2000-ben a gyülekezet Polgár Rózsa Kossuth-díjas textilművészt kérte fel az oltárkép megtervezésére és elkészítésére. Az elkészült gobelin szárnyasoltár a 136. zsoltár l–9. verseit idézi: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete. …”

A gyülekezet több tagjának, lelkészének és Tóth Imrénének, a gyülekezet felügyelőjének szervezésében 2004. március 17-én 12 taggal megalakult a gyülekezet énekkara. Karvezető: Vörös Ágnes.

A gyülekezet lelki épülése szempontjából előnyös, ha a mindenkori lelkész a templom közelében lakhat, ezért kezdte meg a gyülekezet a templomkertben parókia építését. Az épülő parókia alapkövét 2005. április 16-án ünnepi istentisztelet keretében helyeztük el a templom szomszédságában. Az istentiszteleten Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, Ördög Endre, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese és Riczinger József helyi lelkész szolgált. A munkálatokat gyülekezeti tagok, az Országos Egyház és Balatonfüred város önkormányzata támogatta. A felépült parókiát 2009 őszén szentelte Ittzés János püspök.

A gyülekezet tervei között szerepel a tulajdonában lévő, templom melletti épület ifjúsági házzá való átalakítása a gyülekezeti ifjúsági alkalmak, illetve nyári kirándulócsoportok számára, és abban egy koncertek rendezésére alkalmas orgona építtetése is.

Örömmel adunk hálát Istennek a felépült templom áldásaiért, a templomlátogatás növekedéséért, az istentiszteleti alkalmak mellett vasárnapi iskola, ifjúsági órák, énekkari próbák, felnőtt-bibliaórák és egyéb alkalmak tartásának lehetőségéért, azért, hogy gyülekezetünk lélekben épülhet most már tovább. Ehhez kérjük Isten megújító Szentlelkének munkáját bennünk és közöttünk.