Bakonycsernye (1909-ig Csernye) Fejér megyei község a megye keleti szélén, a Bakony hegység északkeleti részén, Veszprém, Fejér és Komárom megye találkozásánál. Közigazgatásilag 1956. április1-jéig Veszprém megyéhez tartozott.
Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, változatos természeti környezetben fekszik, a cuhai Bakony-ér mentén. Tatabányától, Székesfehérvártól és Veszprémtől 40, Győrtől 30 kilométer a távolsága.
Bokod község a jelenlegi Komárom-Esztergom megye déli peremén az Által-ér völgyében helyezkedik el. Megközelíthető Oroszlányról – 7 km, Tatabányáról – 20 km, Mórról – 17 km, alacsonyabb rendű közúton. A település keletkezéséről pontos adatunk nincs. Római kori pénzleletek valószínűsítik, hogy lakott volt már ebben a korban is. A honfoglalás vélhetően szláv lakosságot talált itt. A mai település területe azon a helyen van, ahol Huba és Lél törzsei először letelepedtek.
Három gyülekezet, három egymástól teljesen eltérő történelemmel, másfajta lehetőségekkel, más örömökkel, más nehézségekkel és más feladatokkal.
Esztergom a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi-hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, a Duna folyó jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városa.
Hánta ősi település, amely közigazgatásilag Kisbérhez tartozik, a város déli részén, a Bakony kapujában fekszik. A 13. században már prépostsága volt. A hántai prépostok a veszprémi káptalan kanonokjai között foglaltak helyet. A törökdúlás Hántát sem kímélte. Ma már a prépostságnak nyoma sincs. Később – különösen a monarchia idején – méneséről volt híres a falu és környéke.
Komárom mintegy 20 000 lakosú kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ a Duna jobb partján. Minden irányból itt futnak össze az utak, nem beszélve a folyó „összekötő” és átmenő forgalmáról.
Nagyveleg Fejér megye északnyugati szélén, Mórtól 8,5 km-re, a Vértes és a Bakony között, a Bakony hegység lábánál, a Gaja-patak mellékágainak völgyében található község.
A mai Oroszlány Tatabányától 18 km-re, Budapesttől 80 km-re délnyugati irányban található. Neve a Vértesben és környékén birtokos Csák nemzetség címerállatát is jelölő oroszlán és a hegyi várak jelölésére is használt kő főnévnek az összetételéből keletkezett.
Pusztavám község, amelyet 1903-ig Ondódnak neveztek, Fejér megye északnyugati határán, a Vértes hegység lábánál, a Móri-árok peremén, a Vértes és a Bakony közti átjáróban kereszteződő római kori utak találkozásánál települt, s az Által-ér szeli keresztül. Országúton Tatabányától 25 km, Mórtól 8 km távolságra található.
Sárbogárd egyházkerületünk egyik végvára: Fejér megye déli részén, Székesfehérvártól 35 km-re délre helyezkedik el. Bár a település már a római kor idején lakott volt, az első írásos emlék 1323-ban említi a mai város magjának, Bogárdnak a nevét.
Súr község Komárom-Esztergom megye déli csücskében, Mór és Zirc között, a Bakony erdeitől övezett vidéken fekszik. Mórtól 16, Kisbértől 18, Zirctől 21 km-re található.
Szákszend község Komárom-Esztergom megye középső részén, a Vértes-hegység északi előterében, a Bársonyosi-dombvidéken helyezkedik el. Megközelíthető Tatabányáról 26, Győrtől 55-60 és Tatától 18 km-re alacsonyabb rendű közúton.
A város a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól mintegy 20 km-re nyugatra, Fejér megye középső részén helyezkedik el. E terület – a régészeti leletek tanúsága szerint – már a magyar államalapítás előtt lakott hely. A város első írásos említése 1007-ből való.
Tatabánya Komárom-Esztergom megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nemcsak megyei, hanem regionális és országos szinten is.
Tordas Fejér megye délkeleti részén, a Szent László-patak mellett fekszik Budapesttől 15 km-re, Gyúrótól 4 km távolságra.
© 2011. Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület