Ménfőcsanak település Győrtől dél, délnyugati irányba, attól mintegy 5 km-re helyezkedik el. A környék valószínűleg már több évezreddel ezelőtt lakott volt. Erről árulkodnak a határban feltárt kelta fejedelmi sír és római kori hadiút maradványai. A mai település 1934-ben jött létre, három egymással határos község, Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő egyesítése nyomán. A Ménfő helységnév első írásos dokumentuma 1172-ből származik. Csanakot 1237–40 körül „Chonuch” formában említik. A helytörténeti adatok szerint e két településnév etimológiai jelentését a következőkben lehet összefoglalni: „A Ménfő helynév a magyar mén 'csődör' és a fő 'fej' összetétele. Eredetileg egy dombtetőre vagy a ma „Csanak”-nak hívott dombsor kezdetére vonatkozhatott: a jelentése szerinti 'Kanca-fő' egy hegy. A Csanak helynév személynévből keletkezett (…) A személynév alapja a török eredetű 'csanak' kehely, fa merítőedény, 'cserépedény' szó.”

A Győr-Ménfőcsanaki Evangélikus Gyülekezet a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület legfiatalabb gyülekezete. 2006 augusztusától tart fenn önálló lelkészi állást. Az ezt megelőző időben Ménfőcsanak először a győrújbaráti gyülekezet leány-, majd később társegyházközségeként működött. Egészen pontosan nem lehet tudni, mikor szerveződtek az itt élő evangélikusok gyülekezetté. Az azonban biztos, hogy más környékbeli evangélikusokkal együtt vettek részt a győrújbaráti (korábbi nevén nagybaráti) gyülekezet megalapításában és a templom építésében, valamint az ottani iskola fenntartásában.