Néhány szó a településekről

Kővágóörs nevét az egykor itt végzett malomkővágásról és a közelben lévő Kő-tengerről (ez egy hatalmas szikla volt) kapta. A honfoglaláskor az Örs nemzetség szálláshelye volt. Kővágóörs első okleveles említése 1263-ból való, ekkor még Szent-László-Örsnek nevezték. A legenda szerint királyunk vizet fakasztott a Káli-medence lakóinak. 1321-ben mint Ciberjén-Örs szerepel (Örsi Ciprián nemes úr után). A 14. században a Nagy-Örs, sőt a Boldogasszony-Örs nevet is viselte. Ezután a sokféle „örs” a Kővágóörs névbe olvadt. – Az Árpád-korig visszavezethető ősi nemesi családok lakóhelye, hosszú ideig alispáni székhely volt. Mivel Kővágóörshöz tartozott 1943-ig a Somogy felé révkikötővel bíró Révfülöp, a Balaton déli partvidékéről származó termékeknek (gabona, állatok) is fontos kereskedőhelye volt. Az 1800-as években nyerte el a mezővárosi rangot. 1851-ben 1699 lakosa volt. Fontos zsidó település is volt itt, zsinagógával. A két világháború sok hősi halottat követelt, és 1944-ben elvitték a zsidókat is. Az erőszakos téeszszervezés is csökkentette a település létszámát. 1979-ben alakult meg a Káli Vidék Baráti Köre, majd a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság.

Révfülöp a 274 méter magas Fülöp-hegy déli lábánál fekszik. A római korban is lakott hely volt. Első írásos emléke 1211-ből való. A települést a törökök 1548 körül elpusztították. Sokáig lakatlan volt, majd Kővágóörs szőlőhegyeként tartották számon. A révközlekedés 1752-ben indult meg. A 19. században a község tovább fejlődött, 1943-ban önállóvá lett. A vasútállomással szemben van a középkori Fülöp falu 13. századi templomának romja is. A honlap a város nevezetességei között felsorolja az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központot is, amely konferenciáival a kulturális életet erősíti.

Kapolcs a Káli-medence tájvédelmi körzetében fekvő, ősi múltra visszatekintő falu. A 20. század elején ősember nyomára is bukkantak, a nyomok szerint a közeli „Pokol lyukban” lakott. A hagyomány szerint a falu felett emelkedő Királykőn Attila egyik vára állhatott. Az 1962-ben feltárt Via Magna, a rómaiak hadiútja is átvezetett a településen. 1091-ben a kunok Kapolcs vezér vezetésével betörtek Erdélybe és Biharba. A sereget legyőzték, Kapolcsot kivégezték. A legyőzöttek élve maradt tagjai itt letelepedve Kapolcsról nevezték el a falut. Ekkortól alakult neve Kapulchként (1092), Copulchként vagy Kopulchként. A Kapolcs név 1640-ben tűnik fel az iratokban. A 19. századra a település 700 lelkes községgé fejlődött. Hamar híressé váltak a kapolcsi fazekasok, de más mesterségek is. Sok malma is volt a vidéknek. A két világháború és a zsidók elvitele következtében a lakosság folyamatosan csökkent. A falu mégis országos hírű a Művészetek Völgye megrendezésével.

A gyülekezetek keletkezéséről már az említett honlap is írja Kővágóörssel kapcsolatban: „régi fészke a Luthert követő hitnek.” Kapolcsnál pedig ezt olvassuk: „A reformáció során a falu lakosságának nagyobb része a lutheri hitre tért át, ám a 16. századi vallásháborúk során Padányi Bíró Márton püspök templomokat foglalt vissza a protestánsoktól.”