Kemenesmagasi
Lelkészek, tanítók, elöljárók
Lelkészek 1630–1732 között: Pápai János (1630), Michoninus Jakab (1646), Ivánczy György (1649–1651), Végh Gergely (1654–?), Nikolaidesz Márton (1674–Pozsonyban megjelent, majd külföldre ment), Rédei János (1678–1679), Rajki János (1706), Sziládi György (1706–1710), Rajki Dénes (1710 körül), Csep György (1725 körül), Záborszky János (1732)
A türelmi rendelettől: Kövessy Pál (1783–1788), Hajas Károly (1788–1791), Rácz János (1791–1799), Braunmüller János (1799–1805), Cserty Ferenc (1805–1808), Kiss László (1808–1811), Kiss János (1811–1848), Tóth János (1848–1863), Csapli István (1864–1880), Dubovay Béla (1880–1897), Szabó István (1913–1943), Tóth János (1943–1978), Deme Dávid (1978–1979), Zügn Tamás (1980–1985), id. Magassy Sándor (1986), Kovácsné Tóth Márta (1986–1989), Kovács Imre (1989–2010), Kovácsné Tóth Márta helyettes lelkész (2010−)
Felügyelők: Guóth Zsigmond (1783–1795), Guóth Sándor (1795–1809), Berzsenyi Gábor (1809–1827), Berzsenyi Zsigmond (1827–1848), Guóth Lajos (1848–1864), Berzsenyi Lénárd (1864–1866), Berzsenyi Elek (1866–1887), Guóth István (1887–1892), Guóth Gábor (1892–1894), Tompa Sándor (1894–1907), Berzsenyi Dezső (1907–1908), Guóth Márton (1908–1914), Horváth János (1914–1920), Magassy Sándor (1920–1922), Guóth Gábor (1922–1932), Molnár István (1932–1937), Tóth Lajos (1937–1948), Tibortz Gyula (1948–1969), Smidéliusz József (1971–1981), Guóth Emil (1981–)
Másodfelügyelők: Magassy Sándor (1914–1920), Molnár István (1922–1932), Tibortz Gyula (1947–1948)
Segédlelkészek: Bándy Miklós (1909–1911), Bőjtös László (1911–1913)
Tanítók az első időszakban (1630–1732): Dolgos András (1695), Dénes István (1706), Gutavinszky Márton (?–1732)
A türelmi rendelet után: Karcsay Ferenc (1783–1786), Horváth József (1786–1788), Sztrokay László (1788–1800), Pallosy János (1800–1803), Sztrokay László (1803–1832), Győry Pál (1832–1837), Muzsay Antal (1837), Takács Pál (1837–1842), Patyi László (1842–1867), Papp Ferenc (1867–1909), Szakál László (1909–1933), Boros Kálmán (1934–1948)
Másod-, illetve 1907-től második számú tanítók: Ittczés József (1863–1865), Grosch Károly (1865–1867), Mestery Lajos (1867–1869), Takács János (1869–1970), Berecz Gábor (1872–1875), Koczor Márton (1875–1879), Horváth József (1879–1885), Szabó György (1885–1890), Nagy Pál (1891–1892), Szakál László (1892–1908, de nem ment el, hanem kántor és első számú tanító volt 1933-ig), Pálffy Mihály (1909–1924), Smidéliusz Sándor (1924–1927), Sándor József (1927–1948)
Harmadik számú tanítók: Pálfy Mihály (1908–1909), Smidéliusz Sándor (1909–1924), Kasztner Samu (1924–1926), Szalkay Szabó Károly (1926–1928), Weber (Vönöcki) Zoltán (1928–1929), Bertalan Sándor (1929–1948)
Kisegítő tanerők: (szolgálati idejük ismeretlen) Györgyei Helén, Jákói Margit, Nagy Jolán, Tóth Dénes, Sebestyén Dénes, Guóth Endre, ifj. Illés László, id. Illés László, Németh Zoltán, Szényi Imre, Fekete Irma, Böröndy József, Kutassy Matild
Kántortanító az államosítás után: Ilés László (1950–1974)
†Kovács Imre