A 19. század

A 19. század első fele nyugodtan telt a gyülekezet életében. Erre a korszakra tehető a győri énekeskönyv első kiadása. A német hívek el voltak látva német kiadvánnyal, de a magyarok nagyon is érezték ennek hiányát. Kis János, a költő-szuperintendens, ki egykor a győri iskolában végezte tanulmányait, vállalta az énekeskönyv megírását, a gyülekezetre a kiadás terhei hárultak. 1811-ben végre megjelent a nagy-győri gyülekezet Keresztyén énekes könyve, melyből sokat vásároltak más hazai gyülekezetek is, a következő évtizedek folyamán pedig még sok kiadást megért.

Az iskola létszámának növekedése szükségessé tette a konvent épületének bővítését. A mai Petőfi térre néző „Prédikátor uramék” házát eredetileg is „alsó és felső traktussal” tervezték, 1824-re készült el. További építkezésekre 1844–46-ban került sor, ekkor az épületet mindkét végén – ma is jól megkülönböztethető módon – megtoldották. Ekkor alakult ki a konvent épületének nyugodt, kiegyensúlyozott, korai historizáló homlokzata.

A szabadságharc küzdelemei közelről érintették a győri evangélikus egyházat azért is, mivel Győr a magyar és osztrák hadsereg főútvonalába esett. A gyülekezet férfiai közül sokan részt vettek a harcokban, szinte nem volt család, amelynek ne kellett volna aggódnia valamelyik tagjáért. Az egyházépületet és az iskolákat kórházként használták, a gyülekezet többször is hiába kérte épületeinek kiadását. A szabadságharc utáni években ismét meg kellett küzdeni az állam erőszakos irányítási törekvéseivel, a gyülekezet hitélete is a passzív ellenállás állapotába jutott.

Az 1860-as évek szabadabb levegőt hoztak. Haubner Máté, a gyülekezet korábbi lelkésze, aki a szabadságharc után 1856-ig a kufsteini börtönben sínylődött, ekkor tölthette be újra püspöki tisztségét, az egyházközség pedig ismét lelkészének hívta meg 1861 márciusában. A gyülekezet életében fellendülés kezdődött: rendeződött a városi segélyezés, a kötelező egyházi adózás, az alapítványok ügye, új építkezésekbe fogtak, és az istentiszteletek nyelve a magyar lett. A század végére az egyházközség belső igazgatása is jelentős változásokon ment keresztül.