A gyülekezet lelkészei és azok szolgálata napjainkig

Döbrentei Lajos esperes fia volt az országos hírű Döbrentei Gábor, a Magyar Tudós Társaság alapítója és első titkára, aki a Kolozsvárott alapított Erdélyi Múzeum című folyóiratot indította el, s aki itt nőtt fel az uraiújfalui paplakban. Itt látogatta meg egy ízben jó barátja, Petőfi Sándor, aki ostffyasszonyfai rokonaihoz menve egy éjszakát töltött itt a paplakban.

Kiss Imre lelkipásztorkodása alatt mindent megtettek, hogy növeljék a templomi ülőhelyek számát, mert a templom Répcelak és Csánig különválásáig zsúfoltságig megtelt. Az anyagyülekezetből a lelkész csak beteggyóntatásra és temetésre ment ki. A filiákban a tanítók is végeztek vasárnap délután könyörgéseket. A különálló lelkészlakás is az ő idejében épült meg 1887-ben. Kiss Imre 1909. október 31-én köszönt el, és nyugállományba vonult.

1910-ben Payr Sándor teológiai tanár tartott szép előadást a község és vidéke múltjáról. Megkapóan írja le, hogyan lett a filiából anyagyülekezet, hogyan épült a templom, hogyan tartotta meg Isten a gyülekezetet nehéz évszázadokon át.

Zongor Béla győri hitoktató lett Kiss Imre utóda, akit 1910. január 23-án iktattak be hivatalába. Az ő idejében alakult meg a nőegylet, majd 1914-ben iskolaépítésbe fogott, amit sikerrel véghezvitt. 1917-ig munkálkodott az uraiújfalui gyülekezetben. Amikor Kapi Béla körmendi lelkészt püspökké választották, akkor került Zongor Béla Körmendre.

Rónay Béla Gyula őrimagyarósdi lelkész lett Zongor Béla utódja. 1917. május 20-án iktatta hivatalába Kund Sámuel esperes. 1930-ban ő szorgalmazza, hogy tüntessék el a templomot körülvevő „szégyenfalat,” amely a türelmi rendelet idejében elválasztotta a templomot az utcától. 1934-ben a templomépítés 150. évfordulóján teljes renoválásra került sor. Ekkor került a bejárat fölé emléktábla. A gyermekek tanítására is sokat fordított a gyülekezet 1948-ig, amikor államosították a gyülekezet iskoláit is.

Baráth József celldömölki hitoktató 1951-ben került Uraiújfaluba. Nagyon nehéz időben végezte a szolgálatot, amikor kiürültek a templomok. Baráth József lelkipásztor 1983-ig végezte itt szolgálatát, mentve azt, ami még menthető.

1983-tól lelkészhiány miatt a szomszéd faluból, Ostffyasszonyfáról történt a helyettesítés. 1991-ben Fatalin Helga segédlelkész foglalhatta el a megújult lelkészlakást. Tíz hónap után távozott innen Bükre.

Menyes Gyula és felesége, Menyesné Uram Zsuzsanna 1992-től végezték a szolgálatokat itt, illetve a Rába túloldalán, Ostffyasszonyfán és Csöngén. Menyes Gyulát 1995. szeptember 30-án Zügn Tamás esperes beiktatta hivatalába, mint az egyházközség tizedik parókus lelkészét. 1993-ban a gyülekezet kívülről renoválta templomát, majd 1996-ban gyülekezeti termét és vendégházát, az egykori iskolatermet és tanítólakást. 1995-ben egy ifjúsági közösség alakult „Charis” néven, és ekkor indult útjára a Megrepedt nád c. gyülekezeti lap is, amely a három anyagyülekezet időszaki kiadványa, egyháztörténeti dokumentuma lett.

Kerekes Csaba lelkész az uraiújfalui gyülekezet meghívására Dél-Erdélyből került ide, miután Menyes Gyula a megalakult Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöki titkára lett. Utódját 2003. november 29-én Vető István esperes iktatta be hivatalába.

A gyülekezet lelkészei: Hrabovszky György (1784–1786), Németh István (1786–1795),
Gödör György (1796–1813), Döbrentei Lajos (1814–1849), Bakk János (1841−1866) Kiss Imre (1865–1868-ig káplán, 1868–1909-ig lelkész), Zongor Béla (1910–1917), Rónay B. Gyula (1917–1956), Baráth József (1951–1983), Menyes Gyula (1992-től s. lelkész 1995–2001 parókus), Kerekes Csaba (2001-től helyettes lelkész, 2003-tól parókus), Verasztóné Magyar Melinda helyettes lelkész (2010−)