Szil (szórvány)

Szil község a Kisalföld középső részén, a Rábaköz központjában fekszik, közel egyforma távolságra a Hanság mocsárvilágától és a Rába folyótól. Csornától délre, 16 km-re helyezkedik el.

A település a 16. és 17. században a Nádasdyak birtoka. Nádasdy Ferenc, a mezőváros földesura és a templom kegyura a reformáció térhódításával 1591-ben hitvitát rendezett itt, s ezt követően a falu és temploma evangélikus lett. Reczés János esperes 1595 előtt tartott egyházlátogatást az anyagyülekezetben. Kincses Pál volt ekkor a falu első ismert evangélikus lelkésze, akit innen Kőszegre hívtak meg. 1628-ban Körösi Imre volt a lelkész, aki ugyanitt 1632-ben már esperes. (†1635. máj. 14.) Hivatalában igen szigorú volt. Egy esetben büntetésképpen elzáratott egy lelkészt, Szeredi Mihályt. Emiatt Körösit felfüggesztették esperesi hivatalából. 1635-ben Eőri Nicolai György alesperes volt a lelkészük, akit Sövényházáról hívtak meg. Nádasdy katolizálásával a templom 1643-ban újra katolikus lett. 1646-ban a kiküldött királyi bizottság visszaadta Szilnak és Kistata filiának a templomot, paplakot és iskolát. 1654-ben is még Eőri Nicolai a lelkész és Szeleczky Márton a tanító. 1659-ben Szakonyi Miklós a lelkész. 1681-ben a katolikus Eszterházyak lesznek a földesurai. A gyülekezet az ellenreformáció áldozata lett.

1910-ben 5 evangélikussal szerepelt nyilvántartásainkban. Az 1940. évi névtárban 9 evangélikust találunk a szili szórványban. A legutolsó népszámláláson 51-en vallották magukat egyházunhoz tartozónak.