A türelmi rendelet után

A türelmi rendelet megjelenése után a győri evangélikusok azonnal megkezdték a gyülekezet újjászervezését. Két templom megépítésére kértek engedélyt, a német ajkúak a Belvárosban, a magyarok Újvárosban kívánták felépíteni templomukat. A magisztrátus elfogadta a kérelmet, de Pozsonyban felülbírálták azt: az evangélikusokat csak egy templom illeti, „mivel a kétféle nemzetek ugyanazon gyülekezetei egy és ugyanazon templomban más-más időpontban megtarthatják könyörgésüket és prédikációjukat”. A döntésbe bele kellett nyugodni, annál is inkább, mert a magyar és német ajkú evangélikusok eddig is egy gyülekezetet alkottak, és jól megfértek egymás mellett.

Az építkezés 1784 áprilisában kezdődött, ugyanezen év június 1-jén került sor az alapkő letételére. Az akkori viszonyokhoz képest gyorsan elkészültek a munkával. A templom felszentelésére 1785. november 27-én került sor. A magyar nyelvű prédikációt Rát Mátyás, a németet Freitag Mihály mondta el.

A templom építése mellett szükség volt iskolára, lelkész- és tanítólakásokra. Az építkezések hatalmas összegeket emésztettek fel, a gyülekezet áldozatkészsége azonban mindig megadta a szükséges anyagi eszközöket. Hatalmas lelki éhség késztette a híveket az adakozásra. Az iskola már 1783-ban megnyílt, a lakások pedig a gyarapodás ütemének megfelelően, fokozatosan készültek az eredeti épület toldásával, illetve emeletráépítéssel a következő évtizedekben.