A levéli társegyház

A település első okmányszerű említése 1410-ből való Kalthostan névvel. 1425-ben olvassuk a magyar nevet: Lever. 1523-tól alakult a név: Lővér, Lever, Level formában. Első lakói besenyő határőrök voltak, majd a magyaróváriak futár-levélhordó szolgálatot is vállaltak. Egy dűlő neve erre emlékeztet: Levélhordók völgye. A török után 1705-től német katolikusok települtek itt meg. Az igazi fejlődés 1711-től indult.

Levél templomát is Forgách Zsigmond nádor özvegye, Pálffy Katalin 1635-ben vette el, sőt még az evangélikusok szent könyveit is összeszedette és tűzre vettette. Az 1647. évi országgyűlés a kilencven elvett templom között Levél templomát is visszaadta. 1659-ben a katolikus főesperes ellen heves tiltakozó megmozdulást szerveztek az evangélikus hívek. Ekkor lelkészük Winkler Fülöp Jakab volt. Régen Levél Hegyeshalom filiája volt, ám a türelmi rendelet után újra anyagyülekezetté vált. A gyülekezet nagyságát viszont jól mutatja, hogy 1922-ig Mosonmagyaróvár Levélnek a filiája volt. A gyülekezet önálló létezését itt is a kitelepítés tette lehetetlenné úgyannyira, hogy 1979-ben megfordult a korábbi helyzet, és annak az évnek augusztusában Levél Mosonmagyaróvár társgyülekezete lett.