Kemenesalja: a Nádasdyak patrónusi korszaka

A reformáció német földről elsősorban diákok és kereskedők közvetítésével gyorsan eljutott hazánkba is. Elterjedésében is jelentős szerepe volt a Nádasdy családnak, elsőként a köznemesből a főrendek közé emelkedő Nádasdy Tamásnak. Az országos főkapitányi és nádori rangra emelkedő Tamás gróf Rotterdami Erasmus vallási türelmességének híve, Melanchthon Fülöppel is levelez. Udvarában katolikus papok is működnek, emellett 1535 elején ő ad menedéket a budai fogságából vélhetően általa kiszabadított Dévai Bíró Mátyásnak, a „magyar Luther”-nek. Nyomdát létesít, ahol 1541-ben megszületik az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv: Sylvester János teljes Újszövetség-fordítása. Iskolát alapít, amelynek színvonalát jelzi, hogy itt tanult Balassi Bálint nevelője, Bornemisza Péter is. A megfáradt vándorénekes, Tinódi Lantos Sebestyén is Sárvárra igyekszik 1555 őszén kedves mecénásához, Tamás grófhoz, de találkozni már nem tudnak. A sárvári udvarházban hal meg 1556 januárjának utolsó napjaiban. Haláláról Perneszith György tiszttartó így számol be a távollevő nádornak: „Tinódi Sebestyén, megvetvén már ezt a halandó muzsikát, elment a mennybeliekhez, hogy ott az angyalok között sokkal jobbat tanuljon, akit e hónap utolsó előtti napján a sári atyák mellé helyeztem. Haldokolva rám parancsolt, hogy én se maradjak itt sokáig, hanem gyorsan kövessem őt, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát.” Mihályfán egy különleges, ha nem egyedülálló, tárgyi emlék őrzi a három részre szakadt ország megpróbáltatásainak emlékét. A török korból fennmaradt nagyméretű, közel kétméteres kovácsoltvas kettős kereszt, csúcsán a török félholddal. A hagyomány szerint a kettős kereszten lévő félhold azt jelentette, hogy a falun átvonuló török csapatok már kirabolták a községet.