A templom építése

Az újraalakult gyülekezetnek első és legfontosabb célkitűzése a templom felépítése volt, hiszen a gyülekezetnek sohasem volt temploma, hanem „szellős levélszín alatt gyülekeztek össze az uraiújfalui hívek az Úr tiszteletére." Az anyagyülekezethez tartozó filiák is hasonló helyzetben voltak, templomaik vagy elpusztultak, vagy idegen kézre kerültek. (Pl. Zsédeny, Hegyfalu) Ebben az értelemben még inkább szükségessé vált egy templom építése.

Az uraiújfalui gyülekezet magánszemélyek adományából kapott két és fél hold területen 1784-ben építette meg impozáns, hatalmas templomát, torony nélkül (azt csak 1818-ban építhetett hozzá). A szószék fölé ez a ma is ott lévő felirat került: „MIDőn Iózsef Császár kIráLyunkká LeVe, Ez Isten sátora akkor heLyt Itt VeVe. A KrIsztus Igéje Itten sok jót teVe, közöttünk szentségI, köztünk Ő szent neVe.” E vers vastag betűinek összege a templomépítés évszámát adják ki római számokkal: 1784. Most már a templommal rendelkező anyagyülekezethez tartoztak: Hegyfalu, Jákfa, Ivánegerszeg, Zsédeny, Répcelak és Csánig mint filiák; Keményegerszeg, Felsőpaty és Szentivánfa mint fiókegyházak, valamint Kövesd és Vámoscsalád mint szórvány. Rábabogyoszló 1841-ben Sárvárhoz csatlakozott mint filia.