A csóti leánygyülekezet

A hagyomány szerint itt egykor virágzó anyagyülekezet volt. Musay dunántúli püspök szerint 1661-ben anyagyülekezet, 1652-től Fábri György nevű lelkészt ismerünk. 1703-ban Miklós nevű prédikátor jár Csótra, amely falu Homokbödögéhez tartozhatott, de az ugodi plébános végezte az esketést és a keresztelést. Az 1703. évi győri egyházmegyei jegyzőkönyv szerint, amikor a körbeküldött vizsgálóbíró a homokbödögei evangélikus gyülekezet létjogosultságát megállapította, a csóti gyülekezetből több tanút meghívott, akik közül az evangélikus vallású törvénybíró, Ágh Mihály azt vallotta, hogy Homokbödögén lutheránus tanító volt, de előtte Ugodon volt, míg az ugodiak vissza nem tértek a katolikus hitre. Nagygyimóton is volt evangélikus gyülekezet, mert Miklós nevű papjuk 2 évig átjárt Csótra is. Az 1711. évi jegyzőkönyv felsorolja a csóti tanítói fizetést, de a tanító nevét nem említi, csak dominus rectort ír. Az 1748. évi vizitáció szerint Benedikti Ferenc evangélikus tanítónak fele földjét az ugodi plébános elfoglalta azon a címen, hogy kijár keresztelni.

A csóti gyülekezet 1749-ben szűnt meg. Földesuruk, gróf Eszterházy egri püspök templomukat egy éjszaka leromboltatta. Benedikti Ferenc tanítót elűzette, de a hívek az evangélikus hitet szívükben megőrizték, s mikor a vallásszabadság hajnala feltűnt, újra munkához láttak. 1782-ben folyamodtak a filiális gyülekezet megalakíthatóságáért, s megjegyzik, hogy valamikor papi állomás is volt Csóton, és emlékeznek egy Orbán nevű papra.

Az imaház 1802-ben készült el. 1803-ban azért folyamodtak, hogy tanítót hívhassanak, s az engedélyt erre 1803. május 9-én nyerték el. Tanítói voltak: Andorka István, Sólyom János, Laucsek János, Záborszki Sámuel, Szabó Pál és Németh Péter. Az iskolát 1871-ben újjáépítették. Az imaház 1896-ban kapott tornyot. A gyülekezetnek ekkor faiskolája, elég szépen jövedelmező magtára és 1083 korona tartalék tőkéje van. A csóti gyülekezet 1896-ban leroskadó állapotban lévő templomát felépítette, toronnyal látta el, és 180 kg súlyú harangot szerzett, ami nagy próbára tette a kis gyülekezet áldozatkész híveit. Az áldozatkészségből kivette a maga részét az akkor már működő nőegylet is.

1909-ben vonult nyugalomba Németh Péter tanító, aki 38 évig működött a gyülekezetben. Utóda Orbán Károly lett. (1909–1912) Működése alatt tovább folytatódott az áldozatkészség, melynek eredménye 1910-ben orgona beszerzése, 1911-ben pedig az új iskola felépítése volt. Mindezekből tetemes adósság maradt fenn, amit a hívek magas évi teher mellett is pontosan törlesztettek. 1913-ban Orbán Károly lemondott, utóda Mészáros Gyula lett (1914–1942). Működése kezdetén kezdődött az első világháború, a férfi gyülekezeti tagokkal együtt maga is harcba vonult. A világháború áldozata lett az egyik harang, az orgonasípok és négy hittestvér ifjú élete.

A világháború utáni válságos időkben a gyülekezeti tagok megtartották egyházhűségüket, és pontosan teljesítették kötelességüket egyházuk fenntartásában. 1928-ban adakozás folytán az elvitt harang helyett újat készíttettek. A 30-as években a tanulók száma annyira megfogyott, hogy az államsegély megvonásának a veszélye fenyegetett, amit azonban az egyházhatóság támogatásával sikerült elkerülni. Mészáros Gyula 1942-ben vonult nyugalomba az igazgatói cím elnyerésével. Utóda Gerencsér József lett. Nagy buzgalommal fogott hozzá a belmissziói munka megindításához. Munkájával nagyban erősítette a gyülekezet hitbeli életét.

A második világháború befejezésekor a hívek zaklatásoknak voltak kitéve, a gyülekezeti vagyonban azonban nem esett kár. Gerencsér József 1947-ben lemondott, utóda Szabó Géza lett. Elődje megkezdett munkáját ő is folytatta addig, amíg az államosítás be nem következett, akkor munkáját abba kellett hagynia. Az iskola államosítását és a tanító átvételét fájó szívvel vette tudomásul a gyülekezet. A gyermekek vallásoktatását kivétel nélkül követelték a hívek. A vallásoktatást tanító végezte, márciustól mondott le a hitoktatásról, kántori szolgálatát azonban továbbra is végezte.

Az 50-es években Bácsi Sándor pápai püspökhelyettes festményt ajándékozott a gyülekezetnek. Ebben az időszakban a következő gondnokai voltak a gyülekezetnek: Varga Dénes 1975-ig, Agg Lajos 1976–1986 között, Pölöskei Kálmán 1987-től 1989-ig és Agg Ernő 1990–1998 között. 1980-ban a templomot kívülről tatarozta a gyülekezet. 1991-ben az orgonát nem sikerült megcsináltatni a gyülekezetnek, ezért szintetizátort vásárolt. 1995-ben a templombelső és a padok festése történt. 1998-tól Bácsi Sándor a gondnok. 1998-ban az oltárkép restaurálása és a harangozás villamosítása, 2001-ben a tető cserepezése történt meg. 2004-ben gázszerelés volt, így a fűtés megoldódott konvektorral. Két oltárterítőt vásároltak, 2005-ben pedig új templomajtó és szélfogó készült. 2007-től a helyettes lelkészi szolgálatot Szakos Csaba bakonytamási lelkész végzi. A kicsiny leányegyház Isten nagyságában bízva tekint a jövőbe.