A nagyatádi leányegyház

Nagyatád − a filia központja − Csurgótól délkeletre, kb. 25 kilométerre fekvő város.

Az 1875-ös névtárban Vése szórványai között szerepel, de a benne lakó evangélikus lelkek számát nem találjuk az adatok között. 1910-ben 54 lélekkel tartották nyilván.

Az evangélikusok gyülekezetté szerveződésében sokat jelentett a Bácskából erős hittel érkező Lelbach Keresztély személye. Ő 1905-ben megvette a nagyatádi uradalmat, és a sivárnak ítélt lelki viszonyok ismeretében megkezdte a hívek összegyűjtését. Áldásos munkája nyomán 1910. október 29-én fiókegyházat alapítottak Németh Pál vései lelkész, somogyi esperes elnöklete alatt. Az önzetlen birtokos ugyanakkor 1600 négyszögöl belsőtelket adományozott az új gyülekezetnek.

A megalakulást követően a reformátusoknál már meglévő fiókegyházzal közös egyház alakítását indítványozták, s ennek megfelelően kezdték meg a külső építkezés szervezését. Az adományozók sorát Lelbach Keresztély vezette.

A két fiókegyház 1923 januárjában a gyűjtött vagyon felosztása mellett döntött. A fél évvel később megtartott közgyűlésnek a missziói segédlelkészi állás megszervezése volt a fő tárgya. A gyűlésen a vagyonosabb egyháztagok jelentős felajánlásokat tettek az anyagi fedezet biztosítására.

A gyülekezetet 1925 júniusában Kapi Béla püspök látogatta meg váratlanul. A látogatásról szóló értesítés kézhezvétele után a lelkes hívek imaházat rendeztek be a Lelbach Keresztély felügyelőtől kapott épületben. A berendezés költségeit a felosztott pénzből fedezték. A látogatást az imaház felavatása tette még emlékezetesebbé. Az épület később a kincstár bérleménye lett, az imaház berendezése ideiglenes helyre került.

A gyülekezet 1926. október 31-én istentisztelettel ünnepelte a reformáció emléknapját, s akkor végezte itt első szolgálatát Cséry (Berger) Lajos missziói segédlelkész.

A közgyűlés 1929. szeptember 29-én döntött a templomépítés ügyében. Az építkezés 1930. június 23-án indult a Lelbach Keresztély által adományozott telken, az általa biztosított faanyag felhasználásával, Trattner János építész terve, kivitelezői munkája és jelentős adománya segítségével, sokak támogatásával. Sass István nyugalmazott igazgató-tanító, a gyülekezet első gondnoka lelkes szervezője volt az építkezésnek.

A templomot − és benne az egykori imaház berendezését − 1930. szeptember 14-én avatta fel D. Kapi Béla püspök, a templom első harangját pedig 1936. szeptember 8-án Horváth Lajos esperes. A három és fél mázsás harang Sass István ügybuzgóságának, valamint a kis gyülekezet egyházszeretetének és áldozatkészségének köszönhető.

A Barcs−Nagyatád−Somogyszobi Missziói Gyülekezet megalakulása (1932) után a gyülekezet státusa megváltozott. A szolgálatot − amelyben korábban a somogyszobi református lelkész is segédkezett − a missziói körzet mindenkori lelkésze, illetve 1973 és 1992 között Szekeres Elemér csurgói lelkész, majd 1992-től Nagybocskai Vilmos nyugalmazott lelkész végezte. A missziói körzet 1996-ban megszűnt. A nagyatádi gyülekezet Porrogszentkirály filiája lett, de a lelkészi szolgálatot továbbra is Nagybocskai Vilmos végezte 2002 augusztusáig. A fáradhatatlan pásztor 2004. május 1-jén hunyt el, a nagyatádi temetőben nyugszik.

Az egyházmegyei felügyelői tisztséget 1994 és 2006 között a gyülekezet egyik tagja − a lelkész fia −, Nagybocskai Tamás töltötte be.

A kis gyülekezet a múlt század második felében három nagyobb felújítást végzett templomán: Guoth Gyula gondnoksága alatt 1956-ban, valamint Pálmai Ferenc gondnoksága idején 1985 és 1987 között, illetve 1992-ben.

A filia 2002 augusztusában Csurgóhoz került. Gondozását Kendeh-Kirchknopf László végezte. 2002-ben a leányegyház templomának új karzata és az alatta kialakított gyülekezeti terem is elkészült. A kis templom a gyülekezet egyetlen ingatlana. A benne kialakított terem lehetőséget biztosít a rendszeres hittanóra, bibliaóra és kis létszámú egyéb gyülekezeti alkalom megtartására. Fűthetősége következtében télen az istentiszteletek is ott tarthatók. Megépítésével a templom alapterülete változatlan maradt, a gyülekezet által használható terület azonban a gyülekezeti teremmel növekedett. 2006 tavaszától közhasznú alapítványon keresztül is támogatható a gyülekezeti munka.

A gyülekezet lelkészét Ittzés János püspök 2010 tavaszán hivatalából felmentette, és a bobai egyházközségbe helyezte beosztott lelkésznek. A hívek lelkigondozására Györgyi Zsolt lelkészjelölt kapott megbízást.