A sümegi leányegyház

Sümeg Veszprém megye délnyugati részén, Keszthelytől északra, 27 kilométer távolságra fekvő város.
Az egyházkerület 1875. évi névtárában Sümeg a veszprémi esperességhez tartozó Galsa (Zalagalsa) szórványaként szerepel 30 lélekkel. Az 1910. évi névtár 51 lelket jelez. Evangélikusai 1921-ben alakultak fiókegyházzá a szomszédos szórványhelyek csatlakozásával.

A Zalai Egyházmegye 1926. július 25-én Szentantalfán tartott közgyűlésén hagyták jóvá a Keszthely−Tapolca−Sümeg Önálló Missziói Gyülekezet létrehozását.

Sümegen akkor 83 evangélikus élt. A környező települések evangélikusaival együtt 140 lélek tartozott a sümegi körzethez. Istentisztelet minden hónapban egy vasárnap és a nagyünnepek másodnapján volt. Bibliaórát hetenként tartottak.

A gyülekezet 1936 márciusában döntött arról, hogy a reformátusokkal közösen épít templomot. Alapkövét 1936. szeptember 20-án helyezték el a község által adományozott telken.

A templom terveit Szeghalmy Bálint műépítész készítette. A terv leleményesen alkalmazkodik a kedvezőtlen, háromszög alakú telekből adódó lehetőségekhez. A templom alig egy év alatt elkészült. Felavatását 1937. szeptember 5-én végezte D. Kapi Béla evangélikus és Medgyaszay Vince református püspök. Kegytárgyainak beszerzéséhez a Protestáns Nőegylet nyújtott jelentős segítséget. Az oltárkereszt Hertelendy Zsigmondné adománya. A templom 500 kg-os harangját 1938. május 15-én avatta fel Jónás Lajos evangélikus esperes.

A háborús pusztítás a templomot elkerülte, de oltárterítői, szőnyegei elvesztek. A gyülekezet okmányai, számadási iratai megsemmisültek.

Kapi Béla püspök 1946 decemberében Bokkon Lajost − tapolcai szolgálati hellyel − kinevezte a keszthelyi missziói gyülekezet segédlelkészévé, és közvetlen feladatává tette a székhelyén és környékén élő evangélikusok pásztorolása mellett a Sümegen élő 80, és a környező 12 községben lakó 28 evangélikus lelkigondozását is.

A szolgálatot 1948 és 1955 között − egymást követve − Mitykó Zoltán, Horváth József, Kiss János, Dóka Zoltán és Németh Ferenc segédlelkész végezte. Riesz György segédlelkész 1955 és 1959 között volt a terület pásztora.

A sümegi protestáns templomba 1959-ben a református gyülekezet és a zsinat ajándékaként harang érkezett. A harang felszerelésével egy időben a gyülekezetek elvégeztették a templom faanyagának impregnálását és a templom festését is. A harangot a két felekezet esperese avatta fel.
Riesz György távozásával a másodlelkészi állás megszűnt. A sümegi gyülekezet, valamint a hozzá tartozó szórványok lelkigondozását Hering János Gyenesdiáson lakó nyugdíjas lelkész végezte. Az 1960-as évek végétől Bácsi Sándor − Győrben lakó, a nyarat Szigligeten töltő − nyugalmazott lelkész segítette a keszthelyi lelkész nyári szolgálatait.

A 80-as évek elejétől a lelkigondozást a Keszthelyen lakó lelkészek látják el.

A templom tornyát 2005-ben újították fel, egyidejűleg vizesblokk, új járda és feljáró készült. A hálaadó istentiszteleten Ittzés János evangélikus és dr. Márkus Mihály református püspök hirdette az igét.