Zákány (szórvány)

A kis szórvány a reformáció korában Nádasdy-birtok volt, s ennek köszönhetően lakói már korán megismerkedtek a reformáció tanaival. Lelkészei közül Révkomáromi Horváth András nevét ismerjük, akit 1632-ben Csurgóra ordináltak lelkésznek, de 1635-ben már Zákány prédikátora volt. 1651-ben − a szakonyi zsinaton − Vincze Ferencet avatták fel a falu lelkészének.

Musay Gergely püspök 1661-ben Zákányt még az anyagyülekezetek közé sorolta, majd lutheránus lakói eltűntek a történelem viharaiban. A mai Zákányban a gyülekezeti nyilvántartás szerint csupán 8 evangélikus él.

A 2001-ben tartott népszámlálás során Zákányban − az akkor közigazgatásilag még hozzá tartozó Zákányteleppel együtt − 69 személy vallotta magát evangélikusnak. Zákány és Zákánytelep még abban az évben közigazgatásilag elvált egymástól. Az önállósulás az evangélikus felekezet tagjait nem érintette, mert eddig is más-más gyülekezetbe tartoztak − a zákányi hívek a hozzájuk közelebb eső Surdhoz, a zákánytelepiek pedig a szomszédságukban lévő Gyékényeshez. A népszámláláskor magukat evangélikusnak valló zákányiak és zákánytelepiek száma ezért külön nem ismeretes. A megadott 14 fős lélekszám becsült adat, a két gyülekezet nyilvántartásában szereplő evangélikusok arányában történt a meghatározás.