Történelmi érdekességek

A csöngei lelkészlakás udvarán áll a több mint 200 éves akácfa. Az akácot Tessedik Sámuel (1742–1820) szarvasi evangélikus lelkész honosította meg Magyarországon, Amerikából hozta a lucernával és a muskátlival együtt.

A fiatal Petőfi 1839 nyarát Salkovics Péter földmérnök családja körében töltötte Orlay Petrich Somával (másod-unokatestvérével) és egy másik rokonával együtt. Gyakran ellátogatott hozzájuk Tóth József, a csöngei gyülekezet felügyelője, akinek lánya, Tóth Róza Petőfi szerelme volt, akihez a Róza-verseket írta. Petőfi gyakran járt istentiszteletre Csöngén. A templom karzatában a padba vésett latin zsoltárrészletet a hagyomány Petőfinek tulajdonítja: „spes deo nunquam confusa recedit” (az Istenbe vetett hit nem szégyenít meg).

1809. június 16-án a kiscelli csatában Meskó tábornok nemesei győzelmet arattak Napóleon katonáival szemben. A francia seregek átvonulása Kemenesalján sok kárt okozott a lakosságnak.

Az 1848/49-es szabadságharcban Csöngéről részt vett Guoth Ferenc evangélikus lelkész és Horváth Elek.

Az első világháború 37 csöngei katonaáldozatának emléktáblája a templom oldalán látható A második világháború 28 elesettjének a temetőben építettek emlékművet 1984-ben. Akkoriban ez még ritkaságnak számított az országban. A tanácsrendszer idején Csönge Ostffyasszonyfához tartozott.

Az egyházi épületek közül kiemelkedik a kultúrház, amely evangélikus ifjúsági otthon volt. A csöngei evangélikus iskola a 18. század második felében épült, az ostffyasszonyfai 1872-ben. Az iskolák államosítása a lakásokkal és a tanítói javadalmi földekkel együtt 1948 júniusában történt. A csöngei óvoda 1970-ben költözött az evangélikus iskola épületébe.

A türelmi rendelet a templomépítést udvarban torony és harangok nélkül engedélyezte. A csöngei templom tornya 1902-ben épült. Az első harangot 1826-ban Szombathelyen Haller András öntötte. Ezt a harangot Sopronban 1936-ban újraöntötték, most 150 kg a súlya. A másik harang a soproni Seltenhoffer gyárban készült, átmérője 96 cm. A harmadik harang is 1936-ban készült Sopronban, súlya 56 kg. A háború idején a harangokat hadicélokra elvitték. Esze Sándor presbiter adományozta az 500 kg-os harangot (a mai nagyharangot) a gyülekezetnek. Hutter Zsigmond lelkész lánya – édesapja emlékére – 450 pengős költséggel átöntette a 150 kg-os harangot (a mai középső harangot), Bokor Sándor pedig 80 kg-os kis harangot (a mai kisharangot) adományozta a gyülekezetnek. A harangok feliratai a következők. A nagyharangé: „Istent dicsérni hívom azt, aki él. Ha felzúg a hangom a halott felett, ne sírjatok, az Úrhoz érkezett. Készíttette Isten dicsőségére Esze Sándor az Úrnak 1936-odik esztendejében” A középső harang felirata: „Uram, hirdetem jó reggel a te kegyelmedet, és este a te hűséges voltodat. Öntették 1936-ban Hutter Zsigmond volt csöngei lelkész gyermekei: Ilonka, Kató és Sándor.” A kisharang felirata pedig így hangzik: „Légy hű mindhalálig. Isten nem hagy el. Készíttette Isten és egyháza iránt való hűsége jeléül Bokor Sándor, az Úrnak 1936-odik esztendejében.”

A temető mindvégig evangélikus egyházi tulajdon maradt. Elülső része az evangélikusok temetkezési helye, a hátsó rész pedig a római katolikus egyházé. A temetőben van a Weöres család sírboltja is.