A karakószörcsöki leánygyülekezet

Karakószörcsököt 1695 óta Kerta filiájaként tartják számon az elérhető források, de 1693-ból is volt a gyülekezetnek – Görög Ernő munkája szerint – írott emléke. Az istentisteletet a kertai prédikátor vezetésével eleinte magánházaknál vagy pajtában tartották.

Egy 1760-ból való tanúvallomás szerint a kurucvilág előtt (1703–1711) is volt a lutheránusoknak „mesterjük”. Az 1750-ből származó tanúvallomási jegyzőkönyv szerint a helységben levő temetőt közösen használták, de „mióta a pápisták a régi puszta templomot megújították, és mióta az felszenteltetett, azóta a tüskevári plébános a lutheránusokat oda temetkezni tilalmazta.” 1748-ban egy éjszaka a pápista mester ellopta a lutheránusok harangját. A vármegyénél ez ügyben tanúvallatás is folyt. Egy tanú a „mestertül magátul hallotta, eő vette le a harangot de a tüskevári Plebános úr parancsolattyábul”. 1787-ben a katolikusok 22 forintot adtak harangmegtérítés címén az evangélikus gyülekezetnek.

Egy 1759-ből származó jegyzőkönyv szerint az oratórium 1743-ban épült. 1719-ben épült e vallomás szerint a lutheránusok iskolaháza, lutheránusok és katolikusok közerejével, s így, míg katolikus mester nem volt Szörcsökön 1724 előtt, a katolikusok is ezen iskolába jártak ájtatoskodni. Az 1750-i névtár Christofori nevű szörcsöki tanítót említ. 1760-ban kihallgatott tanúk azt vallották, hogy „míg eő Felsége (t.i. a királynő) és a tekint. Nemes Vármegye le nem tiltotta a kertai prédikátort, mindaddig vasárnapon és ünnepnapon is átaljárt Karakószörcsökre hivatalának gyakorlására. Egyik tanú vallja, hogy azon idő előtt, melyben még a protestáns Tüskevárott nem volt prédikátor, a szörcsöki pápisták is a kertai prédikátornak fizettek.”

1768-ból egy magánlevél olvasható, melyet a gyülekezet egy névtelen tekintetes úrhoz intézett, s melyben siralmas szavakkal leírja, hogy a nemes vármegye az ő haranglábukat a főbíró által levágatta, harangjukat elvette, oratóriumukat földig elszóratta, épületfáit és a benne levő székeket egyéb eszközökkel együtt elvette, a házat a falu bírája által mészárszékké alakította. Ezenkívül a katolikusok 4 hold földjüket és egy darab veteményeskertjüket elvették. A gyülekezet temploma 1791/92-ben épült, a templom tornya pedig 1826-ban. A templommal és iskolával rendelkező leányegyházban a 20. század elején (1903) 185 gyülekezeti tag élt.

Karakószörcsök kis létszámú, ámde szorgos és lelkes gyülekezet. 2008-ban a gyülekezet létszáma alig több mint 20 fő. A havi istentiszteleti alkalmon szinte mindig képviselteti a gyülekezet egynegyede magát. 2006-ban a gyülekezet kénytelen volt lebontani az egykori tanítólakás romos, életveszélyes épületét. Megmaradt azonban és megújulhatott az egykori iskolaépület, amely most gyülekezeti teremként szolgál. Szabó Pál gondnok már majd két évtizede végzi hűségesen szolgálatát Karakószörcsökön.