A révfülöpi gyülekezet

Révfülöpről mint gyülekezetről nincsenek régi emlékeink. Ez a már régen kővágóörsi filia „1933-ban otthont adott egy konferenciának, amelyen az akkori Zalai Egyházmegye presbiterei, lelkészei, tanítói, valamint leány- és ifjúsági egyesületük tagjai vettek részt. Ekkor történt, hogy a helybeliek előterjesztésére az egybegyűltek, élén az egyházmegye esperesével, egyhangúlag elhatározták, hogy az ünnepi istentisztelet végén tartott nagyarányú offertórium átengedésével alapját vetik egy Révfülöpön építendő evangélikus templomnak.” 1934-ben engedélyt kértek a templom építésére. A kővágóörsi presbitérium azonban elutasította azzal, hogy az építéshez „megfelelő anyagi tehetség is kell.” 1937-ben megalakult a helyi presbitérium és a nőegylet is. Novák Elek kővágóörsi lelkész 1938-as jelentésében megemlítette, hogy Révfülöpön a fürdőszezon idején felváltva evangélikus és református istentiszteleteket tartottak. Ekkorra már jelentős összeg és építési anyag is összejött. 1939-ben a révfülöpiek „fiókegyházzá” akartak alakulni a templomépítés miatt. A kővágóörsiek most hozzájárultak a határozathoz azzal, hogy Kővágóörs fenntartásához hozzá kell a jövőben is járulniok. Bárány Lajos gondnok szervezte meg, hogy a kővágóörsi lelkész ne csak a fürdőszezonban, hanem minden hónapban és a nagyünnepeken is tartson istentiszteletet. 1940-re a lélekszám 115 főre emelkedett. Az üdülővendégekkel sokszor többen is voltak együtt. Novák Elek lelkész halála után 1944-ben Sümegi István vette át az anya- és fiókgyülekezet gondozását.

Az evangélikusok 1928 óta a Balaton Gyöngye szállóban jöttek össze. Ezt megvette még ebben az évben az Evangélikus Tanítók Országos Egyesülete, ahol a negyvenes évek végéig gyűltek össze az evangélikusok. A második világháborúban az épületbe kórház költözött, majd a szovjet parancsnokság foglalta le. 1952-ben államosították. Ettől kezdve 1980-ig, a modern iskola elkészültéig, az egykori Tanítók Üdülőházában a falu „felsőiskolája” működött.

A gyülekezet is kereste az istentiszteleti helyiség megteremtésének lehetőségét. 1948-ban egy pesti építészt bízott meg a terv elkészítésével, és megtörtént még ez évben az alapkőletétel is. 1950-re tető alá került a templom. 1955-re elkészültek a belső munkálatokkal is. Eddig az említett gondnok vezette a munkákat, 1963-tól ezt átvette tőle Skriba András. Őt Németh Béla, majd 1977-től Bárány Dénesné követte ebben a szolgálatban. A Lutheránus Világszövetség is nagy adományt küldött erre a célra. 1967-ben sor kerülhetett a templom felszentelésére. Sümegi István után Éltes Gyula, majd Riczinger József, Szabó Vilmos követték egymást a lelkészi szolgálatban, most pedig Veress István pásztorolja a gyülekezetet abban a templomban, amely ökumenikus célokat is szolgált. A templomot közben javítani kellett, a tetőt ki kellett cserélni. Később a templom tornyot is kapott. 1989 után még az is megtörténhetett, hogy az egykori intézményt visszakaptuk, és a gyülekezetben szép szolgálatot végez a kiépített és felfejlesztett Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ sok országos konferenciával, de a gyülekezetre is visszaható áldással.