Az edvei leányegyház

Edve kis falu Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén, a Rába hullámterében, Kapuvártól 23 km, Beledtől délkeletre 4 km távolságra fekszik. (A neve hivatalosan Edve, és ezért jelzős alakja edvei, de a gyakorlati szóhasználat edvi.)

A település első írásos említése Edw néven 1264-ből maradt fenn. A falu a középkorban az Edvi család birtoka volt, s így az Edvi Illések származási helye. A 15. században nemesi község. A 18. és a 19. században folyamatosan fejlődött. Ezt a folyamatot nagy tűzvész (1885–86) szakította meg, amelyben szinte elpusztult a település.

A falu lakói korán a reformáció követői lettek. A 17. század közepén Kecel (ma: Rábakecöl) filiájaként élt evangélikus népe. Itt született Edvi Illés Gergely mérgesi (1649-től), majd malomsoki (1651-től) lelkész, aki – beledi források szerint – 1669-ben tért haza családja ősi fészkébe. Edvén és a szomszéd falvakban tevékenykedett „mint vándor apostol”, amikor Vicára ment, elfogták, és Kapuvárra hurcolták. Innen 1674-ben Pozsonyba vitték és – mivel kitartott hite mellett – halálra ítélték, majd büntetését gályarabságra változtatták. A tenger felé vezető hosszú úton Capra Cotta olasz város határában lebukott szamara hátáról a megtört, 70 éves prédikátor, és halálra zúzta magát az Alpok szikláin. Testét temetetlenül hagyták, de nevét, hitéhez való hűségét a hívek szeretete megőrizte. Ma márványtábla emlékeztet töretlen hitére és tevékenységére az edvei evangélikus templom falán. Ennek szövege:

EDVY ILLÉS GERGELY /+1675/ GÁLYARAB-LELKÉSZ EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL KÉSZÍTTETTE AZ EDVEI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET /1994/.

Edve már a gyászos évtizedben (1671–1681) osztozott a rábaközi gyülekezetek sorsában, majd azt követően is. Vadosfa védőszárnyai alatt éltek evangélikus lakói. 1829-ben a kis közösség – Beled és Vásárosfalu evangélikusaival együtt – elszakadt Vadosfától, és az önállósult beledi egyházközség leányegyháza lett. A beledi parókia már a három gyülekezet összefogásával épült.

1873-ban iskola és tanítólakás épült. Az 1875. évi névtárban 161 lélekkel és 24 tanulóval szerepel Edve. Tanítója Kiss Gyula volt. A múlt század első évtizedében 189 lélek – közöttük 39 tanuló – alkotta a leányegyházat. A tanítói teendőket még Kiss Gyula látta el. 1933-ban Nagy Dániel volt a tanító. A gyülekezethez 134 lélek tartozott. Iskolájába 34 gyermek járt.

A második világháború kitörésének idején (1940. évi névtár) 187 lélek tartozott a filiához, s Nagy Dániel 29 evangélikus gyermeket oktatott. Az iskolát 1948-ban államosították, de az időközben romossá vált iskolaépületet az egyház 1991-ben visszakapta. A gyülekezet ezt lebontotta, és az 1906-ban épült toronylábhoz hozzáépítette új templomát, amelyet 1993-ban szenteltek fel.

A kis templomban minden hónap 2. vasárnapján tartanak istentiszteletet.