A győrújfalui leányegyház

Gyülekezetünk eredete a múlt ködébe vész. Legkorábbi adatunk egy 1815-ben kelt levél szerint a következő: „több mint harminc éve, hogy Újfalun evangélikus oskolamester van”. Tehát valószínű, hogy Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben már volt tanító. Ha pedig tanító volt, akkor gyülekezet is volt.

1815-ben egy tót nemzetiségű iskolamesternek a Szigethy és a Forrás családok felváltva adtak szobát. További tanítók: Molnár Károly 1830–52, Erdélyi Károly 1852–53, Vörös Lajos 1853–56, Hetvényi István 1856–57, Andorka Zsigmond 1859–?, Alexy Lajos 1878–79, Benedek Vince 1880–87, Csányi Lajos 1887–95, Kiss Lajos 1895–1933.

Kis falunkon át számtalanszor volt hadak járása, mely a gyülekezet életére is kihatott. Vallás miatti üldöztetésről nem szól az emlékezet, de nehéz elképzelni, hogy éppen Újfalun ne lett volna. Falunk evangélikussága mindig szívügyének tekintette a gyülekezet sorsát. Nehéz körülmények között is a gondviselésben bizakodók elszántságával vállalták a gyülekezet fenntartásából rájuk háruló terheket.
1865-ben a gyülekezet új imaházat épített. Szintén ebben az évben a katolikusokkal közös harang megrepedt. 1866-ban elkészült az új harang, melynek költségeit – 250 ezüst forintot – gróf Viczay Héder (Szigetköz kegyura) teljes egészében magára vállalta. Gyülekezetünk 1895-ben tanítói állásra meghívta Kiss Lajos téti segédtanítót. Kiss tanító úr 1933. évi nyugdíjazásáig szent elkötelezettséggel és lelkesedéssel tanította gyülekezetünkben generációk egész sorát. Akik élnek még tanítványai közül, nevét ma is tisztelettel emlegetik. Kiss Lajos nyugalomba vonulása után Lajos és Margit nevű gyermekei töltötték be édesapjuk hivatalát az államosításig (1948).

Tiszteletadással kell meghajtanunk fejünket Schrikker László emléke előtt is, aki helybeli földbirtokos, gyülekezeti felügyelő, és iskolánk nagy patrónusa volt. 1905-ben elkészült az új, tágas, világos, a kor igényeinek megfelelő iskola.

Régi vágya volt az újfalusi evangélikusoknak, hogy templomot építsenek. Ez a szándék 1942-ben elemi erővel tört fel a hívek szívéből. Sajnos a háború szele és a pénzromlás megakasztotta a szép szándékot. 1949-ben újra fellángol a templomépítési kedv. Egyházmegyei gyűjtés és helyi áldozatvállalás nyomán szeptember 18-án mellmagasságig érnek a falak. Mire a tél beköszöntött, már kész volt a tető is. 1950. június 25-én Túróczy Zoltán püspök felavatta a templomot. Az újfalui evangélikus templom külseje felszentelésekor még vakolatlan állapotú volt, néhány év elteltével azonban a gyülekezet gondoskodott a falak bevakolásáról. 1954-ben árvíz pusztított a faluban, amely nem kímélte Isten házát sem. Ma is meglátszik a templom elöl levő padjain a víz magasságának nyoma, szintjének magasságát a templom falán márványtábla is őrzi. Kárt azonban nem tudott tenni az épületben az áradat.

A szószékről rendszeresen a mindenkori győri lelkészek, püspökök, esperesek hirdették Isten igéjét. Prédikált ezek közt a falak közt Túróczy Zoltán és Szabó József püspök, Lukács István és Kovács Géza, Bödecs Barnabás és Ittzés Gábor, Tekus Ottó és Plachy Lajos, Bárány Gyula esperes, Lackner Pál későbbi tábori püspök.

1991-ben a közösség visszakapta a korábban államosított iskola és tanítólakás épületét, amelyek hasznosítása csak átmenetileg megoldott. A végleges felhasználásra több ötlet is napvilágot látott, de a végső megoldás a jelen és jövő feladata a gyülekezetben.

2005-ben Jakus György és Tóth Péter munkája: Győrújfalu és az evangélikus gyülekezet története 391 oldalas vaskos magánkiadásban jelent meg. (Hozzáférhető pl. a Győri Evangélikus Egyházközség Levéltárában.)

2008-ban az egyházközség két tagja, Tóth Péter és Pintér Béla alapító tagok létrehozták a Győrújfalui Erős Vár Egyházi Alapítványt, amely a Győrújfalui Evangélikus Leánygyülekezet támogatására hivatott.
Végül essék említés a napjainkban rendszeresen itt szolgáló lelkészekről, élükön Ittzés János püspökkel, a körzetileg illetékes lelkész Jánosa Attila, az igazgatólelkészség révén felelős vezető pedig Ócsai Zoltán. A gyülekezet mindenkor tisztelettel, örömmel és megbecsüléssel hallgatja a helyben nevelkedett Berényiné Mesterházy Zsuzsanna lelkésznő és Csorba János gyülekezeti lelkész és Csorbáné Farkas Zsófia iskolalelkész szolgálatát is.

2010-ben, felszentelésének 60. évfordulóján a gyülekezet majdnem teljesen saját erőből renoválta templomát. A munkák végeztével az örvendező gyülekezet kérésére Ittzés János püspök szolgált hálaadó istentiszteleten.

Szigetköz egyetlen evangélikus templomát és gyülekezetét kísérje Isten gazdag áldása az idők végezetéig, hogy hívogathassa az ige forrásához a megfáradtakat.

Jánosa Attila