Őrimagyarósd
A gyülekezet tisztségviselői
Lelkészek: Ratkóczy Balázs (Szőce, 1725–1732), Dömötör János (Zalaháshágy, 1647)
Őrimagyarósdon: Lipóth Mihály (1842–1886), Berke József (1886–1907), Darvas Aladár (1907–1909), Rónai B. Gyula (1909–1917), Bachát István (1917–1954), Brebovszky Gyula (1955–1969), Bozorády Zoltán (1969–1978), Rác Miklós (1978–1979), Zoltán László (1979−1982), Rác Miklós (1982–1983), Fábián Ferenc (1983−1986) Kiss István (1986–1994), Loós Csaba (1994–2004), Farkas Sándor (2004–2010), Loós Csaba ny. lelkész helyettesít (2010−)
Felügyelők
Az 1859-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1859-ig biztosan nem volt felügyelője a gyülekezetnek. Eddig a presbitérium igazgatott. A töredék iratok és az 1889-től rendszeres jegyzőkönyvek az alábbiakról tanúskodnak:
Martinek Károly (1886 körül), dr. Diénes Elek (1889?–1911), dr. Kevey (Krenner) György (1911–1948), Dávid Ferenc másodfelügyelő (?–†1931), Biczó Sándor helyettes felügyelő (1948–1950), dr. Pfandler Nándor (1950–1967), Szakály Lajos (1967–1973), Bertai Zoltán (1973–1980), Kósik István (1980–1993), Szakály József (1993–2006), Herczeg Imre (2006–)
Gondnokok
Az anyaegyházközség gondnoka volt a főgondnok (más néven: számadó gondnok vagy pénzkezelő gondnok), a fiókegyházközségekben is voltak gondnokok. Nagyobb építkezés idején munkavezető gondnok(ok) is. A gondnokok rendszerint 3 évre kaptak megbízatást az év elején, amelyet általában újabb 3 évre nem vállaltak, mert igen sok idejüket vette igénybe az iskolaépületek, tanítólakások és az orgona építése. Alábbiakban a főgondnokok névsora olvasható.
Biczó János (1839–40 körül), Kovács Péter (1842 körül), Bali Mihály (1848 körül), Orbán Mihály (1854–1860?), Biczó Ferenc (1861 körül), Biczó János (1871 körül), Péter Dániel (1886 körül), Biczó Dániel (1887?–1890), Kovács István (1890–1893), Biczó János (1893–1896), Gérnyi József (1896–1899), Szakály János (1899–1902), Kósik János (1902–1905), Kósik István (1905–1908), Kovács Ferenc (1908–1911), Bertai János (1911–1914), Kósik Ferenc (1914–1917), Bali Mihály (1917–1918), Szabó Péter (1918–1919), Orbán István (1919–1920), Kovács István (1920–1922), Kovács Sándor (1922–1924), Osbáth János (1924–1935), Biczó Ferenc (1935–1938), Kósik József (1938–1941), Biczó István (1941–1942), Kovács Sándor (1942–1946), Biczó Sándor (1946–1950), Biczó József (1950–1954), Szakály Lajos (1954–1955), Kósik Ferenc (1955–1958), Szakály Gyula (1958–1960), Kovács Kálmán (1960–1966), Kósik István (1966–1973), Bertai Jenő (1973–1980), Biczó János (1980–1987), Haholt János (1987–1993), Péter László (1993–2003), Kósik Jenő (2003–2006), Szakály Szabolcs és Krutzler Gyula (2006–)
Tanítók
1. tanítók: Fameliczi? (1796–1802), Kovács N. (1802–1810), Bejek József (1811–1818), Ferenczi László (1818–1828), Ziskó György segédlelkész (1828–1835), Kebeley Péter ev. helyettes segédlelkész és tanító (1835–1842), Lipóth Mihály lelkész (1842–1868), Pammer Rezső(1), Háidt Pál (1886–1890), Borsody János (1890–1900), Asbóth József (1900–1929), Dávid Gyula (1930–1948)
2. tanítók Bögöthy Károly (1911–1914), Lengyel Sándor (1914–1916 hősi halott), Papp Endréné Váradi Jolán (1915–1917), Nagy Árpád (1917–1924), Asbóth László (1924–1928), Karner Margit (1928–1931), Borsódy László (1931–1943), Szupper Mihály (1943–1948)
Jegyzők
Az iskola államosításáig a 1. tanítók voltak a jegyzők: Szupper Mihály (1948–1949), Bachát István lelkész (1949–1953), Góger Sándor (1953–1960), Bertai Zoltán (1960–1973), Biczó László (1973–2004)
Kántorok
Az iskola államosításáig a másodtanítók voltak a kántorok: Szupper Mihály (1943–1949), Kovács Jenő (1950–1955), Baján Imre (1955–1960), Brebovszky Gyuláné (1960–1969), Baján Imre (1969–1997), Loós Csabáné (1997–2004), Déri Boglárka (2004–)